(MTI-fotó)
Szinte kizárólag a migráció kérdésével foglalkoztak a képviselők a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A testület hosszas vita után arra kérte a főpolgármestert, hogy a közgyűlés következő ülésére foglalja össze, hogy Budapestnek milyen többletfeladatai és kiadásai keletkeznek a nagyarányú bevándorlás miatt.
Horváth Csaba (MSZP) azt követelte a kormánytól, vegye át a menekültprobléma kezelését az ezzel foglalkozó civil szervezetektől, a tranzitzónákat pedig helyezze át az ország déli határaira. Tokody Marcell (Jobbik) helyi népszavazást követelt arról, hogy Budapesten létesítsenek-e tranzitzónákat. „Nem szeretném azt megvárni, hogy (...) a felvadult migránscsorda lángba borítja fél Budapestet” – fogalmazott. Csárdi Antal (LMP) szerint tarthatatlanná vált a helyzet a Keleti és a Nyugati pályaudvaron, ezért az államnak, illetve a fővárosnak az alapvető higiéniai feltételek biztosítása mellett legalább enni és inni kell adnia a menekülteknek.
A vitában Tarlós István főpolgármester kijelentette, amellett, hogy a fővárosi intézkedések „humanitárius motivációval bírnak”, a fő cél megóvni Budapestet egy „kontrollálatlan áradattól”. Összefogást kért az ügyben, továbbá azt, hogy senki ne használja ki a helyzetet politikai haszonszerzésre. „Nem mindenki szerencsétlen azonban, aki be akar jönni, ha meg lehet különböztetni és azonosítani lehet a valóban a háború elől menekülőket, akkor őket be kell fogadni” – jelentette ki Tarlós, megjegyezve, a nem menekülteket, a spekulatív szándékkal érkezőket tévedés befogadni.
Hétfőn kiderül, mennyi támogatást ad Brüsszel Magyarországnak
Az Európai Bizottság (EB) szóvivője tegnap arra utalt, hogy hétfőn jelenthetik be, mennyi támogatást kap Magyarország az Unió menekültügyi alapjából. Budapest nyolcmillió euró sürgősségi támogatást kért az integrációs célú menekültügyi-migrációs uniós alapból, annak érdekében, hogy növelhessék az országba érkezők fogadását szolgáló kapacitásokat – közölte Natasha Bertaud a testület sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, Brüsszel gyorsított eljárásban bírálja el a kérelmet. Hozzátette, Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai brüsszeli megbeszélésein a legmagasabb politikai szinten is megvitathatják a kérdést. „Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy Dimitrisz Avramopulosz (migrációs és uniós belügyekkel foglalkozó) uniós biztos hétfőn Budapestre látogat, ami időben megfelelő lehetőséget nyújt majd a bejelentésekre” – fogalmazott a szóvivő.
Tiltakozik a TASZ az Országgyűlés elé került javaslatok ellen
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a honvédség határokon belüli bevetésével és az illegális határátlépés szabálysértés helyett bűncselekménnyé nyilvánításával a rendszerváltás előtti gyakorlatot léptetné életbe a kormány. A jogvédő szervezet tegnapi közleményében felszólította az országgyűlési képviselőket, hogy a menekültek nagy száma miatt előállt helyzetre hivatkozva se fogadjanak el „az alkotmányosság alapkövetelményeit figyelmen kívül hagyó törvényt”.
Kifejtették: az elmúlt hónapokban a háborús konfliktusok elől Magyarországra menekülők nagy száma az utóbbi évek legnagyobb hazai emberi jogi krízishelyzetét idézte elő. Súlyos fizikai és lelki sérülésekkel érkeznek Magyarországra emberek, akik „a magyar államtól szinte semmilyen segítséget nem kapnak, az állam inkább azon dolgozik, hogy minél előbb visszaküldje őket Szerbiába”.
A TASZ szerint az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatok olyan jogkorlátozásokat vezetnének be, amelyeknek nincs meg az alkotmányos alapjuk. Például a kormány által elrendelt „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” idején és helyén a rendőr magánlakásba engedély nélkül beléphet vagy behatolhat, ha ott feltehetően olyanok tartózkodnak, akik illegálisan lépték át a határt. Ez azt jelenti, hogy egy menekülő családnak fedelet nyújtó magyar állampolgárra a rendőrség bármikor rátörheti az ajtót.
A TASZ szerint a honvédség fegyverhasználati joggal fog közreműködni nemcsak az erőszakos cselekmények elhárításában, hanem minden, a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéskor. Bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas más kényszerítő eszköz is használható lesz, ha az nem irányul az emberi élet kioltására. A javaslat szerint a gumilövedék, az elfogóháló, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát nem fog lőfegyverhasználatnak számítani, így az arra vonatkozó garanciális szabályoknak sem kell majd megfelelni.
Fidesz: A baloldal nyilatkozatai fokozzák a válságot
A baloldal nyilatkozatai fokozzák a válságot, a baloldal ugyanis mindenkit beengedne az országba és az Európai Unióba, ez viszont nem megoldás, hanem maga a probléma. A párt közleményével Szelényi Zsuzsanna (Együtt) a sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagált. Az ellenzéki politikus azt mondta: konkrét megoldási javaslatokat kellene a magyar kormánynak vinnie az EU-nak, és nem csupán pénzt kellene kérnie. Szelényi hangsúlyozta, Magyarország egyedül nem tudja megoldani a menekültválságot.
A Fidesz-frakció közölte, a bukott európai uniós bevándorláspolitika válságba sodorta Európát, az illegális bevándorlókat pedig törvénysértésre, egyre követelőzőbb és agresszívebb magatartásra bátorítja. A Fidesz és a kormány a schengeni egyezménynek megfelelően minden eszközt kész bevetni az ország és a határok védelmére. Amíg az EU vezetői felelőtlen nyilatkozatokat tesznek és képtelenek cselekedni, addig a magyar kormány és a parlament hónapok óta intézkedések sorozatát hozza a magyar és az európai polgárok védelmére – áll a kormánypárt közleményében.
Ponta: A határok lezárása képtelenség
Románia nem „ül ölbe tett kézzel”, határőrizetét megerősítette, de a határok lezárása képtelenség – jelentette ki Victor Ponta kormányfő a román diplomácia éves értekezletén az Európát elözönlő bevándorlókra utalva. A szociáldemokrata miniszterelnök Traian Băsescu volt államfő kijelentésére reagált, aki egy interjúban kifejtette: Romániának el kellene utasítania a menedékkérők átvételét más uniós országoktól, mert nem lenne képes integrálni őket. „Azt állítani, hogy a muzulmánok mind terroristák, ez demagóg, populista képtelenség. Mint ahogy az is, hogy zárjuk le a határokat, ne fogadjunk be senkit. De amikor a románok szabadon utazhattak Európába, az tetszett, igaz? Nekünk európai politikát kell folytatnunk” – reagált Băsescu kijelentésére a kormányfő, hozzátéve: a legfelső védelmi tanács dönti majd el, milyen álláspontra helyezkedik Románia a menekültek és a bevándorlók ügyében.
