Múlt év végén és az idei elején mintegy harmincan kaptak trichinózis-fertőzést Zomborban és környékén. A felügyelőségek akkori helyszíni szemléje és ellenőrzése nem vezetett eredményre, nem találták meg a fertőzés gócpontját. A további nyomozás viszont eredményre jutott, az ügyben a zombori rendőrség két gyanúsítottat előállított. Egyik a köztársasági egészségügyi felügyelőség 62 esztendős zombori felügyelőnője, akit hivatali visszaéléssel terhelnek, annak gyanújával, hogy tavaly novemberben és decemberben a trichina jelenlétének ellenőrzése nélkül engedélyezte 44 sertés húsának forgalmazását. A másik gyanúsított egy Zombor környéki vágóhíd és több mészárszék 1971-es születésű tulajdonosa, akit azzal gyanúsítanak, hogy a szükséges engedélyek hiányában árusította üzleteiben a fertőzött sertéshúst és húskészítményeket, amivel egészségkárosító termékek forgalmazásának bűncselekményét követte el.
Az idei járvány szerencsére enyhébb lefolyású volt a korábbiaknál, de így is 18-an kórházba kerültek a fertőzött hús fogyasztása miatt, a többiek járóbeteg-ellátásra szorultak.
Nyugat-Bácskában egyébként disznóvágások idején gyakori a trichinózis-fertőzés. Egy alkalommal például egy zombori hentesmester dolgozója a mester tudomása nélkül vadhússal „dúsította” a kulen töltelékét, a téli ünnepekre hazatért vendégmunkások a késztermékből vittek ajándékba külföldre, és ott fertőződtek meg. De nem ez volt az egyedüli nagy port fölvert, bírósági eljárásba torkolló eset. Egy iparengedéllyel nem rendelkező gombosi mészárostól vásárolt hús csaknem 130 gombosi és hódsági polgárt fertőzött meg a sertéshúsban tenyésző élősködővel. Itt sem a mészáros volt a vétkes, azon felül, hogy engedély nélkül dolgozott, mert leadta a mintákat a helyi állat-egészségügyi technikusnak, aki viszont állítólag ellenőrzés nélkül állított ki igazolást a jószágok fertőzésmentességéről. A feltételezés vélhető megalapozottságáról tanúskodik, hogy az illető technikus később fölkötötte magát. Két évvel ezelőtt Szondon (Sonta) történt tömeges fertőzés, a füstölt kolbásztól egy család tíz tagja került kórházba. A gombosi eseten kívül nem a sertéshús ellenőrzésének elmaradása okozta a bajt, hanem vadban gazdag vidék lévén, szokásos a vadhússal gazdagított csemege-különlegességek házi elkészítése, miközben megfeledkeznek arról, hogy a házi jószágok közül egyedül a sertések hordozhatják a trichinella spiralis elnevezésű élősködő fonalférget, míg a vadon élő állatok közül, a patkányoktól kezdve a madarak, a vaddisznók, szarvasok igen gyakori hordozói a betegségnek. Házi gazdaságban a disznó is megehet egy elhullott patkányt, galambot, ezért kötelező az ellenőrzés. ám ha vadhúst kevernek a különböző, sertéshúsból készült töltelékekhez, a vadat feltétlenül ellenőriztetni kell. A hosszú ideig tartó, magas hőmérsékletű főzés és sütés elkerülhetővé teszi a fogyasztó megfertőződését, ám a füstölt kolbászban, kulenben nem pusztul el a kórokozó, ezért óvatosnak kell lenni az ilyen termékek beszerzésekor, amint azt a legutóbbi esetek is igazolják.
