Az emlékezet nyújtson elégtételt a múltnak, figyelmeztetést a jövőnek – mondta az Országgyűlés elnöke, a Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor aljas titkai című országos múltfeltáró pályázat ünnepélyes eredményhirdetésén, a kuláküldözés áldozatainak emléknapján szerdán, a Pest megyei Nagykőrösön.
Kövér László (Fotó: MTI)
Kövér László, aki a pályázat fővédnöke is, megköszönte a pályaműveket benyújtó fiatalok munkáját.
A magyar történelem szomorú, de fontos, még kellően fel nem tárt időszakának és problémájának vizsgálatával megszerzett tudás szolgáljon tanulsággal és adjon erőt mindazoknak, akik a 21. században hisznek egy szabad, demokratikus, a magyar nép akaratán nyugvó, saját sorsáról rendelkezni képes, az emberi szabadságot és méltóságot mindig biztosító Magyarországban – fogalmazott a politikus.
Kövér László figyelmeztetett: lehet, hogy a történelem nem ismétli önmagát, de a változó díszletek között, a változó nevek és ideológiák alatt, a lényeget megőrző, a népakaratot mellőző önkényuralom mindig készen áll a visszatérésre.
A magyarországi kuláküldözés olyan nemzetellenes merénylet volt, amely ideológiájában magában hordozta a kommunista hatalomgyakorlás lényegét – közölte. A magyarság, egy teljes magyar társadalom megfélemlítése, a politikai kisebbségben levő kommunisták hatalmának megszilárdítása volt a célja a hazai társadalmi csoportok egymás ellen uszításának, az áldozatok megbélyegzésének, a félelemkeltésnek és a fizikai erőszaknak.
Kifejtette: a magyar kuláküldözés célpontja az önellátásra, önfenntartásra képes, nemzetileg tudatos és elkötelezett, termőföldjét szakszerűen megművelő magyar gazda volt. Ellehetetlenítésével a társadalmi és nemzeti önállóság minden lehetőségét csírájában akarták elfojtani – jegyezte meg.
Emlékeztetett: 1952-ben az 1,2 millió parasztcsaládból 800 ezernek nem maradt vetésre, fogyasztásra való gabonája. A „padláslesöprések” időszakában több mint 400 ezer magyar gazdát ítéltek el koholt vádak alapján közellátási bűncselekmények miatt, több mint 70 ezer magyar családot kuláknak bélyegeztek, megaláztak, kifosztottak és nem ritkán halálra hajszoltak. A magyar gazdáknak a földművelés nem pusztán megélhetést biztosító foglalkozási mód, hanem éltető elem – mondta, hozzátéve: 1950 és 1953 között Magyarországon 600 ezer termelő hagyta el a mezőgazdaságot, 71 ezer magyar család életét törték derékba.
Felidézte: a rendszerváltás utáni posztkommunista időszak 2010-ben történt lezárását követően az Országgyűlés 2012 márciusában nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává.
Czira Szabolcs, Nagykőrös polgármestere (Fidesz–KDNP) elmondta: a pályázatot azért hirdették meg, hogy a fiatalok számára ne csak a jelen és a jövő, hanem a múlt és azzal együtt az igazság is feltáruljon.
Pályaműveket két témában lehetett benyújtani: egyrészt a kuláküldözést, másrészt a téeszesítést személyesen, családjuk által átélt tanúk emlékeiből készült interjúk, dolgozatok formájában. Négy kategóriában három-három pályázót díjaztak. Első helyezettek lettek: Iványi Domokos (Budapest), Lovas Beáta (Nagykőrös), Kardos Dávid (Hódmezővásárhely) és Török Zoltán Patrik (Törökszentmiklós).
