A Vajdasági Közegészségügyi Intézet figyelemmel követi a tartomány járványügyi helyzetét. A legutóbbi adatok szerint január végén Mitrovicán 26-an betegedtek meg Q-lázban. A Q-láz erősen fertőző zoonotikus betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű intracelluláris (sejten belüli) kórokozó idéz elő. A C.burnetiit számos házi és vadon élő állat hordozza, köztük emlősök, madarak, hüllők és ízeltlábúak.
Legfertőzöttebbek a házi kérődzők (szarvasmarhák, juhok, kecskék). Igen sok esetben a fertőzött állatok tünetmentesen hordozzák magukban a kórokozókat. Legtöbb baktérium a fertőzött állat méhében és tejmirigyeiben található. A kórokozók az állat ürülékével, vizeletével, tejével távoznak, de a tojásban is jelen vannak. A kórokozók legfontosabb fönntartói a szarvasmarhák, a juhok és a kecskék.
Legalább 40 kullancsfaj hordozhatja magában a kórokozót. Az ember megbetegedésében a kullancscsípés jelentéktelen szerepet játszik, viszont kulcsszerepe van a vadon élő állatok, rágcsálók és madarak fertőzésének fönntartásában.
Az állatokban a betegség többnyire tünetmentesen zajlik le, de vetélés is előfordulhat. A kórokozók különösen nagymértékben megtalálhatók a háziállatok magzatvízében. Elléskor gyakran megfertőződnek az állatgondozók. Az ember leggyakrabban az állatok ellési időszakában betegszik meg, közvetlenül a beteg állattól vagy a ragályfogó tárgyaktól (ruha, lábbeli, zsákok stb.) fertőződik meg. Fertőzött nyers (nem pasztőrözött) tej ritkán idézhet elő szájon át fertőzést.
Az embernél a Q-láz akut (heveny) és krónikus (idült) formában jelentkezik. Akut Q-láz esetén 2-3 hét lappangási idő után a betegség hőemelkedéssel, hidegrázással, fejfájással, nagyfokú elesettséggel kezdődik. A hőemelkedés elérheti a 39-40 Celsius-fokot, és 1-2 hétig tart, majd lassan normalizálódik. Ha közben kifejlődik a tüdőgyulladás, köhögés, mellkasi fájdalom, émelygés és hányás is jelentkezik. Akut Q-láz esetén májgyulladás is kialakulhat hasi fájdalmak, étvágytalanság és hányás kíséretében. A betegség általában enyhe lefolyású. A krónikus Q-láz esetén a betegek 60 százalékánál szívbelhártya-gyulladás alakul ki, amely az esetek 10 százalékában halálos kimenetelű. Az idült betegséget tartós fáradtság, izom- és ízületi fájdalmak, az érrendszer, a savós hártyák és az idegrendszer bántalmazottsága is jellemzi.
A megelőzés szempontjából fontos: a tej- és az istállóhigiénia szabályainak betartása, a kullancsok irtása, valamint a foglalkozásuknál fogva veszélyeztetett egyének védőoltása.
