Tartományunk területén a múlt hónapban 20 százalékkal több fertőző megbetegedést jegyeztek, mint decemberben. A Vajdasági Közegészségügyi Intézet legfrissebb adatai szerint a megbetegedettek száma meghaladta a 8300-at. Az évszaknak megfelelően a legtöbb a felső légúti fertőzés, szám szerint 7500. Az intézet kimutatása szerint 1653 személy betegedett meg bárányhimlőben, 488-an kaptak tüdőgyulladást, 49-en fertőző mononukleózist és 5 esetben jegyeztek tuberkulózist. A rendszeres immunizáció alá eső fertőző gyermekbetegségeket illetően a legtöbben, pontosan 30-an mumpsz miatt fordultak orvoshoz.
Megjelent a vérhas
Hosszú idő után a múlt hónapban megjelent a bakteriális dizentéria, 25 személy esetében mutatták ki a fertőzést. A vastagbél fertőzésesmegbetegedéséről van szó, amely gyakori véres-nyákos hasmenéssel, gyakran görcsös hasi fájdalommal és lázzal jár. Kórokozói szerint elkülönítjük a bakteriális és az amőbás dizentériát, amelyek a betegség heveny szakában hasonló klinikai tüneteket okoznak.
A bakteriális dizentéria jellegzetesen szezonális, 40–45%-a az augusztustól októberig tartó időszakbanjelentkezik. A legtöbb megbetegedésért a Shigella sonnei és a Shigella flexneri a felelős, a legsúlyosabb fertőzések a S. dysenteriae-hez köthetők. A Shigella az emberen kívül kizárólag a majmokat betegíti meg, de a fertőzőforrás gyakorlatilag mindig az ember. A Shigellát erősenfertőzőképes kórokozóként tartják számon: mindössze 100 baktérium elegendő a fertőzéshez. A szájon át a szervezetbe került kórokozók 24–96 órán belül elárasztják a vastagbelet. Intracelluláris paraziták, ami azt jelenti, hogy a sejtekbe hatolnak és elpusztítják őket. Az általuk termelt enzimek segítségével feloldják a hámsejteket, amelyek helyén apró tályogok maradnak vissza. A kórokozók a felületes hámsejtek alatti szöveti rétegben – a mukózában – szaporodnak, ennek következtében jön létre a gyulladás a vastagbélben.
A dizentéria lappangási ideje 1–7 nap. A bevezető tünetek a vérhas súlyosságának függvényében jelentkezhetnek bizonytalan, általános tünetek formájában – mint a gyengeség, a fáradékonyság, az étvágytalanság, a hőemelkedés, a fejfájás –, de a betegség magas lázzal, hasmenéssel is kezdődhet. A középsúlyos megbetegedésben a kezdetben híg, nyálkás székletet felváltja az erős hasi görcsök kíséretében ürülő, az esetek 25–50%-ában véres, jellemzően émelyítő, édeskés szagú széklet. A hasmenések száma elérheti a napi 15–20-at, amely különösen veszélyes a kiszáradással szemben kevésbé ellenálló gyerekekre és az idősekre. A fájdalmas hasmenés gyakran hányással jár együtt. A kísérő tünetek közé tartozik a láz, a hidegrázás és az étvágytalanság, a beteg elesetté válik. Az enyhe lefolyású fertőzést napi 4-5 nyálkás – ritkán véres –, híg széklet ürítése jellemzi, amelyet nem kísérnek az előbb említett általános tünetek. A bakteriális dizentéria szövődményei ritkák.
Diagnózis és megelőzés
A betegség diagnózisát csak a széklet bakteriológiai vizsgálata segíti, amely során ún. szelektív táptalajokon tenyésztik a baktériumot. A táptalajon kinőtt gyanús tenyészeteket biokémiai vizsgálatoknak vetik alá, és megállapítják a kórokozó alcsoportját.
Noha a betegség klinikai tünetei igen gyorsan, sokszor spontán szűnnek meg, a dizentéria diagnózisának felállítása után antimikrobás kezelést kell kezdeni, amely lerövidíti a fertőzés heveny szakaszát, csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát. Az antibiotikumos terápia csak akkor hatásos, ha a kórokozó érzékeny az adott gyógyszerre. A kezelés lényeges eleme a kiszáradás megakadályozása és a bőséges folyadékpótlás, a táplálást rostmentes, fűszerszegény ételekkel kell elkezdeni. A bakteriális dizentéria szövődménymentes esetben 10–14 nap alatt gyógyul, de különösen veszélyes azokra a gyermekekre, akik alultápláltak, és akiknél a betegség fennállása alatt klinikailag igazolt kiszáradás lépett fel, illetve a csecsemőkre, akik nem részesülnek anyatejes táplálásban.
Amegelőzés döntőtényezője a magas szintű higiénés szokások betartása. Különös elővigyázatosságra van szükség a gyermekközösségekben, szociális, illetve testi-szellemi fogyatékosok otthonaiban, pszichiátriai osztályokon és olyan közösségekben, ahol – a zsúfoltság vagy a tiszta víz hiánya miatt – nem tarthatók be az alapvető higiénés követelmények. A fertőzött élelmiszerek nem különböznek minőségükben vagy illatukban a többitől.Elsősorban azok az ételek jönnek szóba, amelyek elkészítésük során kézi manipulációt igényelnek. A megelőzésben kiemelt fontossággal bír a zöldségek és gyümölcsök alapos mosása.
A rühességet bárki elkaphatja
A paraziták által okozott megbetegedések csoportjában 260 esetben jegyeztek rühességet, 60 százalékkal többet, mint egy hónappal korábban. Egyéni esetekről van szó, mindenféle epidemiológiai összefüggés nélkül, ami azt jelenti, hogy az enyhe esetekben az érintettek nem is fordulnak orvoshoz.
A rühesség (scabies) atkafertőzés, mely apró, vörös kiütéssel és igen erős viszketéssel jár. Okozója a Sarcoptes scabiei nevű atka. A fertőzés közvetlen érintkezéssel emberről emberre terjed, gyakran az egész családban. Az alig látható atkák gyakran együttalvás során szóródnak szét. A ruházat, az ágynemű és más közös tárgy ritkán terjeszti, mivel az atkák élettartama rövid, és a szokásos mosás elpusztítja őket. A nőstény atka alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba. A fiatal atkák (lárvák) azután néhány napon belül kikelnek. A fertőzés heves viszketést okoz, feltehetően az atka kiváltotta allergiás reakció miatt.
A rühatka azon fertőzések közé tartozik, amelyet gyakorlatilag bárki elkaphat, a legteljesebb testi higiénia mellett is előfordulhat például tömegközlekedési eszközökön, gyermekintézményekben, felnőtt közösségekben, sokak által használt tárgyak közvetítésével. A gyakori kézmosás, a felismert esetek mielőbbi kezelése, a ruhák és az ágynemű gyakori mosása, a beteg környezetében az alapos fertőtlenítés megakadályozhatja a továbbterjedést. (e)
A Vajdasági Közegészségügyi Intézetben megkülönböztetett figyelemmel kísérik a mumpszjárvány alakulását. Mint ismeretes, Újvidéken néhány héttel ezelőtt jegyeztek nagyobb számú megbetegedést. Eddig 30 esetet regisztráltak, ebből 2 személy kórházi gyógykezelésre szorult.
Az illetékesek felhívják a figyelmet arra, hogy a járványos fültőmirigy-gyulladás elleni kötelező immunizációt 1986-ban vezették be, 1996 óta két dózisban adják, az elsőt 1 éves, a másodikat pedig 12 éves korban, 2006-tól kezdve ez utóbbit korábban az iskoláskor előtt kapják a gyermekek. A kötelező immunizáció előtt a mumpsz a leggyakoribb fertőző gyermekbetegségek egyike volt, 1986 után jelentősen csökkent a megbetegedettek száma, időnként azonban a járvány felüti a fejét. Legutóbb 2009-ben volt Szerémségben, amikor 114 személy fertőződött meg.
A jelenlegi esetek miatt az Újvidéki Egészségház ellenőrzi az 1–14 évesek kartonját. Ha valaki esetében kiderül, hogy mulasztás történt, értesítik, hogy kérjen védőoltást.
