A szájszag az egyik legkínosabb dolog. Mit tehetünk a mentolos cukorka szopogatásán kívül? Melyek a kellemetlen lehelet okai? A többi között ezekre a kérdéskre kértünk választ dr. Király Éva újvidéki fogorvostól, lapunk állandó szakmunkatársától.
– Az embert mindig is foglalkoztatta a kellemetlen szájszag kérdése, de a mai világban kiemelkedően nagy problémának számít a testszag után, mivel gátolja a szociális érintkezésünket, és kellemetlen benyomást alakítunk ki magunkról.
Mi a doktornő tapasztalata, mennyire elterjedt?
Hogy hány embernek van rossz szájszaga, nem tudni, a hozzávetőleges becslések szerint a populáció mintegy 20 százaléka érintett, és ebből 90 százalék száj eredetű. Nagyon sokan nem is tudják, hogy szájszaguk van, mert az orr már hozzászokik a kellemetlen saját szaghoz. A környezetet általában bosszantja a rossz lehelet, de az arra való utalás tabunak számít.
Létezik-e valamilyen mód arra, hogy magunk megállapítsuk, rossz-e a leheletünk?
A rossz szájszagot ellenőrizhetjük környezetünk reakciójából, vagy kísérlettel, mégpedig úgy, ha törletet veszünk a nyelvünk hátsó részéről, vagy megnyaljuk kezünk fejét, majd 30 másodperc után megszagoljuk. Ha kellemetlen szagot érzünk, akkor van szájszagunk. Ezt tulajdonképpen anaerob, levegő nélkül szaporodó baktériumok okozzák, szaporodásukkal jellegzetes szagú kénvegyületek keletkeznek.
Mik lehetnek a kellemetlen szájszag okai?
Létezik kitalált, azaz pszeudo- és valós szájszag. A valódi lehet átmeneti-fiziológiás, vagy állandó-patológiás. A tartósan jelenlevő rossz lehelet ellen csak úgy lehet igazán küzdeni, ha tudjuk az okát. Az okok két csoportba sorolhatók: a
szájüregi okok közé tartozik a rossz szájhigiéné, felső és alsó légutak betegsége, fogínygyulladás, fogágybetegségek, nyelvlepedék, tályogok, szájüregi daganatok, rosszul elkészített fogpótlások. A szájüregen kívüli okok pedig a hagymás, fokhagymás ételek fogyasztása, a gyomor és nyelőcső betegségei, májbetegség, cukorbetegség (acetonszag), vesebetegség, vékonybél gyulladása, nyálképződés lassulása – ezt kiválthatja a reggeli rossz lehelet, valamint gyógyszerek szedése.
Léteznek-e egyszerű házi szerek, amelyek használhatók a kellemetlen lehelet ellen?
– Igen, ilyen például a szódabikarbóna, amit vagy szárazon, vagy gargalizálva oldatban használhatunk. Fogyaszthatunk natur joghurtot, melynek jó hatása a bacillusoknak (Lactobacillus bulgaricus és Streptococcus termophilus) köszönhető. Reggelente egy evőkanálnyi hidegen sajtolt oliva- vagy napraforgóolajjal öblögessük a szánkat, majd préseljük ki a fogaink között. Ez a módszer nagyon erős méregtelenítő hatású, nagyszerűen eltávolítja a nyálkahártyán és a nyelven lerakódott, zsírban oldódó szennyeződéseket, méreganyagokat, a nyelvet tisztán tartja, és jó az általános egészségre is. A cukormentes rágógumi átmeneti segítség lehet, tisztítja a fogakat, emeli a nyálképződést, és a szervezet alapanyagcseréjét, így fogyasztó hatású és hosszú távon javítja a memóriát. Javasolnám még a 3-5%-os hidrogén-peroxidot vízzel hígítva, oxidáló, bakteriumölő hatása miatt.
Hogyan előzhetjük meg a szájszag kialakulását?
Naponta legalább kétszer alaposan mossunk fogat, naponta legalább egyszer használjunk fogselymet, rendszeresen tisztítsuk a nyelvünket, mert leginkább itt szaporodnak az anaerob baktériumok. Ezt különböző nyelvkaparókkal vagy kanálla végezhetjük. Ha csak lehet, ne használjunk Na-lauril-szulfát tartalmú fogkrémet, mert egyszerű habzószer és szárítja a szájat, kerüljük a rendszeres alkoholfogyasztást, és az alkoholt tartalmazó szájvizeket, mert szárítják a száj nyálkahártyáját, így jobban szaporodnak az anaerob baktériumok. Szokjunk le a dohányzásról, mert ez is szárítja a szájat, és igyunk elegendő vizet. Fogyasszunk kevesebb kávét, mert a kávé olyan savakat tartalmaz, amelyek elősegítik az anaerob baktériumok szaporodását. Igyunk elegendő vizet. Végezetül, de nem utolsósorban járjunk rendszeresen fogorvosi ellenőrzésre – tanácsolta a doktornő.
