A szabadkai közkórházban kiállítással emlékeztek meg a lelki egészség világnapjáról. A kiállítás anyaga azokból a képzőművészeti munkákból állt össze, amelyeket a mentális, illetve lelki betegségben szenvedők a munkaterápiákon készítettek.
Dr. Nada Vasković Maravić, a kórház pszichiátriai szolgálatának vezetője elmondta, nagy figyelmet kell fordítani a polgárok lelki egészségére, ugyanis a felnőtt populáció 30 százaléka szenved vagy szenvedni fog valamilyen pszichiátriai vagy pszichikai rendellenességtől.
– Mindenképpen ki kell emelnem a depressziót, ami a statisztikai adatok szerint a nők körében a megbetegedések sorában a negyedik helyen található, és várhatóan 2020-ra már a második helyre kerülhet a gyakori megbetegedések listáján. Hiszen tanúi vagyunk a nehéz gazdasági-szociális helyzeteknek, sok olyan reakcióval találkozunk, amelyek a kedvezőtlen feltételek miatt jelennek meg, és egyre gyakoribb jelenség a fiatalok körében az alkohol- és a kábítószer-függőség – emelte ki a doktornő. – Sajnos sok esetben előítéletekkel viszonyul a társadalom ezen betegek iránt, és sajnos azt kell mondanom, hogy az előítéletek kialakulásában nagy szerepet játszanak a médiumok is, amikor a negatív példákat szenzációként mutatják be. Sajnos más osztályokon dolgozó szakorvosok is sok esetben viszolyognak a pszichiátriától. Éppen ezért ki kell emelnem, hogy a pszichiátria nem függ össze az agresszióval, az agresszió nálunk nagyon ritka jelenség. A kórház pszichiátriai szolgálatának vezetője elmondta, hogy a pszichés, illetve pszichiátriai rendellenességben szenvedők körében a munkaterápiák folyamán nagyon értékes munkák jöttek létre.
A képzőművészeti munkákat esztétikai szempontból Kerekes Sándor szabadkai képzőművész elemezte. Mint megtudtuk tőle, egy-két munkaterápiára őt is vendégül hívták, ám a végeredménnyel csupán a kiállításon találkozott.
– Heller Ágnes, Lukács György tanítványa azt mondja: minden emberi munka értékes, csak meg kell találni azt a fachot, amibe belehelyezzük – mondta. Egy írott szó, vagy egy meghúzott rajzvonal már érték, amit becsülni kell. Ez az eset specifikus, hiszen gyógykezelés alatt álló emberek végzik ezt a munkát, hihetetlenül értékesen, szorgalmasan és tudatosan. Amikor velük töltöttem néhány órát, azok a gondolatok jutottak az eszembe, hogy minden ember valamilyen prediszpozícióval születik. Géniuszok, tehetségek halnak el úgy, hogy a tehetségüket nem tudtuk kiirritálni. És ezzel a munkaterápiával lényegében felébresztjük azt a folyamatot, ami előhoz valamilyen tehetségeket, hiszen ez a tevékenység kikapcsolja a gondolatmenetet és egy új életmódba kapcsol át, egészségesen viszonyul egy munkához, amit esetleg az egyén otthon tudja folytatni. És egy ép aggyal sokkal könnyebben felépülünk fizikailag is – mondta a művész.
