Milyen gyakran gondoljuk a kisgyermekek pöszeségéről, hogy aranyos, és eszünkbe sem jut kijavítani a hibásan mondott szavakat. Amikor a pösze gyerekünk óvodába kerül, kezd zavaróvá válni a hibás beszéd, és ha iskolakezdésre nem javul, akkor kezdődnek el igazán a bajok. Ágyas Yvett logopédus szerint ha a kisgyermek beszédét nem korrigálják idejében, később az akár tanulási nehézséget is okozhat.
Milyen típusú beszédhibák léteznek?
– A beszéd összetettsége miatt többféle beszédhibát különböztetünk meg, így a nyelvi zavaroknál a diszlexiát, diszgráfiát és a diszkalkúliát. A kiejtészavarhoz tartozik a pöszeség. Gyakran ritmuszavarok is előfordulnak a beszédben, ilyen a dadogás, a hadarás. A hangképzés zavara pedig a diszfónia.
Melyek a legelterjedtebbek?
– Leginkább óvodáskorban fordul elő a pöszeség, iskoláskorban pedig a diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, vagyis az olvasás, írás és a számolás zavara.
A beszédhibák általában milyen okokra vezethetők vissza?
– A beszédhibáknak különféle okai vannak. Általánosságban leginkább a kommunikáció hiányára vezethetők vissza. Ez a legtöbbször azért van, mert a szülő és a gyermek nem kommunikálnak eleget. A kommunikáció hiánya nagymértékben kihat arra, hogy ennyi beszédhibás gyermek van. A beszédhibák is összefüggnek egymással. Ha a gyermek óvodás korában pösze, és ezt iskolás koráig nem korrigálják, akkor az iskolában megjelenhet nála a diszlexia, a diszgráfia vagy a diszkalkúlia.
Szabad-e gagyogni a kisbabákhoz, ez kihat-e a későbbi beszédfejlődésre?
– Szokták mondani, hogy ne gügyögjünk a babáknak, hanem értelmesen mondjuk ki a szavakat, nevezzünk mindent a saját nevén, mert ez is kihathat a későbbi beszédre. De ha a gyermeknek csak egy-két hanghibája van, az még nem vezethető vissza általánosságban arra, hogy pici korában a nagymama gagyogott neki. Ennek ellenére jobb, ha tisztán beszélünk a gyermekhez, és elhagyjuk a babanyelvet.
A szülőknek a gyermek milyen idős korában kell arra gyanakodniuk, hogy esetleg beszédhibás?
– A szakirodalom azt javasolja, hogy ha hároméves korig nem indul el a beszéd, akkor a szülő vigye el a gyermeket tanácsadásra, és forduljanak szakemberhez. Én azt tapasztalom, hogy jobb minél előbb szakemberhez fordulni. Ha a gyermek nem beszél, és háromévesen kerül hozzám, az sok esetben már késő, mert nagyon fontos a korai tanácsadás. Amikor a szülő észreveszi, hogy a gyermek 1-2 éves korában nem reagál környezetének a kommunikációjára, nem beszél, nem ad ki hangot, nem érdekli a hangadás, forduljanak szakemberhez, menjenek el egy logopédiai tanácsadásra, mert ez sokat segíthet a gyermek beszédfejlődésében. Nem kellene várni a gyermek hároméves koráig. Ha a gyermek beszéde nagyon érthetetlen, akkor 4-4,5 éves korban érdemes szakember tanácsát kérni, mert ezt iskolás korig ki kellene csiszolni, és ehhez idő kell.
Mennyi idő szükséges a korrigálásra?
– Az a beszédhibától és a gyermek életkorától, hozzáállásától, de a szülőktől is függ. Ha a házi feladatot szorgalmasan elvégzik, amit a logopédus ad, ha a szülő dolgozik a gyermekkel, 2 hónap alatt is rögzülhet egy hang, de van úgy, hogy 1-2 évig sem. A R hang egy nehéz hang, amely aránylag gyorsan is bepöröghet, de van olyan gyermek, akinek három évi fejlesztés sem elég. A szülők a legtöbbször erőltetik ezt a hangot 3-4 éves korban, mert hallják, hogy nincs meg, és a gyermek az erőltetés miatt helytelenül kezdi el képezni, s ezt utána nagyon nehéz korrigálni. Az esetek 10 százalékában sikerül a helytelenül rögzült R hangot korrigálni.
Sok esetben ennek a nyelvfék lenövése az oka.
– Igen. Magyarországon a baba születésekor ellenőrzik, hogy a nyelvfék le van-e nőve, és elvágják, ha túl rövid. Szerbiában nem ez a helyzet. Később, amikor kiderül, hogy túl rövid a nyelvfék, a szülők nagyon nehezen állnak rá egy ilyen beavatkozásra, a róla keringő tévhitek miatt. Sajnos ha nem tesszük meg ezt, a következménye a személyiségünkre is kihat.
Meddig nem késő felvágni a nyelvféket?
– Iskoláskorig ennek meg kellene történnie. Ha a gyermek már használja helytelenül a R hangot, akkor már nagyon kemény terápia szükséges a korrigálásra. Ezért ne várjunk arra, hogy elinduljon a beszéd, hanem már születés után ellenőriztessük, nem rövid-e a nyelvfék.
Milyen típusú beszédhiba korrigálható, és van-e olyan, ami nem hozható helyre?
– Vannak olyan beszédhibák, amelyek nem korrigálhatók, de a legtöbb beszédhiba, ha a gyermek idejében megkapja a fejlesztést, helyrehozható. A dadogást, mivel az lelki eredetű probléma, nem mindig lehet kiküszöbölni. Az uvuláris R hang is korrigálható, de ha már automatizálódott a beszédben, akkor mind kevesebb erre az esély. A dadogást logopédus és pszichológus együttes munkájával kell kezelni. Mivel lelki eredetű, komplex módon kell kezelni. Ez hosszú és nagyon nehéz folyamat.
Mit tehet a szülő, mit mondjon és mit ne, hogy a gyermeke beszédfejlődését segítse?
– Sokat kell beszélni a gyerekkel, és azt úgy kell tenni, hogy a gyermek láthassa a szánkat, hiszen ő utánoz bennünket, és abból, hogy látja a szánkat beszéd közben, nagyon sokat tud tanulni. Mondókákat kell mondanunk, mesét mesélni, olyan szituációkat kell teremteni, amiben a gyermeket beszédre késztetjük. Ha szükség van beszédfejlesztésre, akkor mindenképpen rendszeresen végezzük el a logopédustól kapott házi feladatokat.
Manapság már óvodás korban kezdődik a gyermekek idegen nyelvre tanítása, akkor, amikor gyakran az anyanyelvű beszéde sem tiszta még. Mi erről a véleménye?
– Ha a gyermek beszéde tele van hanghibával, akkor nem ajánlatos az idegen nyelv bevezetése. Ilyenkor az anyanyelvet kellene teljes mértékben elsajátítani, és csak akkor jöhet az idegen nyelv. Ha sok a beszédhiba, akkor logopédiai fejlesztésre kell vinni a gyermeket. A nyelvészek viszont pont az ellenkezőjét mondják ennek. Én azt gondolom, ha a gyermek beszédében nincs sok beszédhiba, akkor oviskorban el lehet kezdeni egy idegen nyelv tanulását, akkor az már nem befolyásolja nagyon a beszédfejlődést – mondta befejezésül Ágyas Ivett.
