2024. szeptember 2., hétfő

Rühesség – Ne szégyelld, fordulj orvoshoz!

Az újvidéki Egyetemista-egészségvédelmi Intézet projektumának célja a tájékoztatás, a tünetek korai felismerése

A Vajdasági Közegészségügyi Intézet rendszeresen ellenőrzi a fertőző betegségek felbukkanását, terjedését. A novemberi adatok szerint az idén regisztrált betegek száma mintegy 40 százalékkal magasabb, mint tavaly. A paraziták okozta betegségek csoportjába tartozó rühvel fertőzöttek száma csaknem 300. Az esetek többsége egyéni, de 15 személynél regisztráltak járványszerű megnyilvánulást. Az újvidéki Egyetemista-egészségvédelmi Intézet nemrégiben kidolgozott egy projektumot, amelynek az a célja, hogy felmérje a fiatalok tájékozottságát a rühességgel kapcsolatban, az érintettek idejekorán felismerjék a tüneteket, és minél előbb jelentkezzenek az orvosnál. A Rühesség – Ne szégyelld, fordulj orvoshoz! elnevezésű projektumról dr. Túró Lídiával, az újvidéki Egyetemista-egészségvédelmi Intézet járványügyi szakorvosával beszélgettünk.

– November folyamán szerveztünk egy általános műhelymunkát az egyetemek képviselőinek a részére, ők pedig továbbadták az itt szerzett tudásukat az egyetemistáknak. Az volt a célunk, hogy a rühesség tüneteiről, továbbá a betegség kezeléséről és terjedési módjáról világosítsuk fel a résztvevőket, hogy minél előbb fel tudják ismerni a fertőzést. A tájékoztatás előtt az egyetemisták körében végzett közvélemény-kutatásunkból kiderült: a fiataloknak nagyon szerények az ismereteik ezen a téren, jóformán nem is tudták, mi az a rühesség, és azt sem, hogy nálunk is jelentkezhet. A kampánynak köszönhetően idejében felismerték a tüneteket és jelentkeztek azok, akik valamilyen módon fertőződtek. Korábban általában egy-másfél hónap telt el, mire észrevették és elkezdték a kezelést, most már egyesek néhány napon, egy héten belül jelentkeztek a tünetekkel. Ez sokat számít, hiszen ily módon nem terjed a fertőzés, és azt mondhatjuk, hogy sikeresen csökkentettük az infesztáció terjedését. Tavaly 50 körüli volt a megbetegedettek száma, előreláthatóan az idén sem lesz ennél több, tehát a megbetegedettek száma nem haladja meg az előző évben regisztráltakat – mondta a szakorvos.

A rühesség parazitális betegség, amelyet atka idéz elő. Tünetei apró piros kiütések, amelyek kellemetlenül viszketnek, és ez éjjel az ágyban, ill. fürdés után, a meleg víz hatására fokozódik. A rüh hosszabb, közvetlen testi érintkezés útján terjed, leggyakrabban családtagok, illetve szexuális partnerek között. Néhány percre van szükség, hogy az atka átmásszon az egyik emberről a másikra, a rühatka ugyanis nem tud ugrani, csak mászni, de azt is nagyon lassan. Ezért nem valószínű, hogy a rüh átterjed egy gyors kézfogás vagy ölelés alkalmával. Személyes tárgyak által is terjedhet a rüh, például ruhanemű, törölköző vagy ágynemű által.

– Téves az a hiedelem, hogy csak a rossz higiénés körülmények között élők lehetnek rühesek. Fontos tudni, hogy az általános higiéné nem segít a megelőzésben, tehát lehet valaki a legtisztább, ugyanúgy megfertőződhet. Nem arra buzdítjuk az embereket, hogy ne viseljenek gondot a személyes higiénére, hisz sok más fertőzést megelőznek ily módon, de magát a rühességet nem. Pl. ha mi gondot fordítunk a tisztálkodásra, és egy ágyban alszunk valakivel, aki rühes, a hosszan tartó érintkezés során a parazita egyszerűen átmegy egyik emberről a másikra, és megtörténik a fertőzés. Ugyanúgy a ruházat által is el lehet kapni a fertőzést, voltak eseteink, amikor a tornafelszerelés közös használatával fertőzték meg egymást a fiatalok. Ugyanakkor a tömegközlekedési eszközökben is fennáll a fertőzés veszélye, mert ha pl. a buszban textíliával bevont ülések vannak, és ott maradt a parazita, akkor aki odaül, megfertőződhet. Fontos, hogy megtegyünk mindent, ami tőlünk telhet: hogy tisztán tartsuk magunkat, a ruházatunkat, az ágyneműnket, ne használjuk másnak a ruháját, és kerüljük a gyakori partnercserét. Mindezzel csökkenthetjük a veszélyt, de nem zárhatjuk ki a fertőzést – figyelmeztetett dr. Túró Lídia.

Ha valaki elkapja a rühöt, akkor a fertőzöttségtől számított 2–6 hetes lappangási idő után jelentkeznek a bőrön a tünetek. A rüh korai stádiumában nagyon könnyen összetéveszthető más bőrproblémával, például allergiával. A különbség a könyörtelen viszketés, amely a gyerekeknél és az időseknél súlyosabb, mert ők könnyen elvakarhatják. A viszketés éjszaka a legerősebb, mert akkor az ágy melegében jobban mozognak a rühatkák a járataikban. Az elváltozások gyakoriak az ujjak között, a csukló, a könyök és a térd redőiben, a derék és a köldök körül, az emlő és a nemi szervek körül. Dr. Túró Lídia elmondta, a nyakon és a fejbőrön nem jelentkezik, mert a faggyúmirigyek által kibocsátott váladék nem felel meg az atkáknak, taszítja őket, ezért csak nyaktól lefelé figyelhetők meg az elváltozások. A legtöbb esetben a jellegzetes tünetek láttán, a viszketés és a járatok együttese alapján, valamint a beteg környezetében jelentkező hasonló panaszok ismeretében állítja fel az orvos a rühesség diagnózisát. Ha biztosra akar menni, kaparékot is vehet a járatokból, és mikroszkóp alatt ellenőrizheti az atkák jelenlétét.

– Ami a kór lefolyását illeti, a betegség könnyen kezelhető, kenőcsökkel gyógyítják. Az egész testet nyaktól lefelé 2-3 napig minden este be kell kenni. A rüh ellen használt terápia gyorsan megöli a rühatkát és a petéjét, és két nap múlva már az ember parazitamentes lesz. Ugyanakkor a viszketés nem mindig szűnik meg azonnal, bizonyos esetekben csak fokozatosan múlik el, pár hét leforgása alatt. Ha négy hét múlva sem szűnik, vagy ha újabb kiütés jelenik meg, akkor vissza kell menni az orvoshoz, lehet, hogy egy újabb kúrára lesz szükség. Szükség esetén a terápiát meg lehet ismételni. Nagyon fontos, hogy nemcsak a beteget gyógyítjuk, hanem egy időben a családtagokat, ill. a szexuális partnereket is. A rühatka kiirtását nemcsak az érintett betegen kell elvégezni, hanem a ruháin, ágyneműjén, törölközőjén stb., mert ezeken a holmikon még 3 napig életképes az élősködő. Mosógépben magas hőfokon ki kell mindent mosni, majd kivasalni. Ezt a kúra elején és a végén meg kell ismételni. A nem mosható anyagokat pedig zacskóba kell tenni, 3–7 napig elzárva kell tartani, mivel az atka 3 napnál tovább már nem tud testen kívül megélni.

A beteg néhány napon belül újra mehet az iskolába vagy dolgozni, amint az orvos a kontrollvizsgálaton megbizonyosodik arról, hogy sikeres volt a kezelés. Tudni kell azt, hogy állatról emberre nem terjed a rüh, mert az állati rühatka nem képes szaporodni az emberi bőrön, ezért általában elhal anélkül, hogy tünetet váltana ki.