Legutóbbi jelentésében a szerbiai Fiskális Tanács megállapítja, hogy Közép- és Kelet-Európa (KKE) országaihoz viszonyítva országunkban kevesebbet fordított az állam az utóbbi egy-két évtizedben az egészségügyre, ami szembeötlő, ha megvizsgáljuk a kórházak jelenlegi felszereltségét. Az Eurostat, azaz az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint Szerbia elmarad a régió többi országától a diagnosztikai egészségügyi berendezések számát tekintve.
Az ország állami egészségügyi szektorában 100.000 lakosra fele annyi CT-szkenner, Gamma-kamera, rádióterápiás berendezés, és háromszor, esetenként négyszer kevesebb PET-szkenner, mágneses rezonancia, vagy angiográf berendezés jut, mint Közép-, és Kelet-Európa országaiban. Mindemellett és az utóbbi két évtized mérsékelt közberuházásai ellenére az egészségügybe való beruházás mértéke nem volt elegendő arra sem, hogy Szerbia lemaradása ne legyen szemetűnő a szóban forgó országokhoz képest. Sőt a különbség csak nőtt a PET-szkennerek és az angiográf-egységek esetében.
A felszerelés mellett Szerbiában nincs elegendő kórházi ágy sem a különleges ápolást igénylő betegek esetében, míg a rövid kórházi ellátásra szorulók esetében elegendő ággyal rendelkezik, többel, mint egyik, másik Közép- és Kelet-Európai ország. A Batut Közegészségügyi Intézet jelentésében rámutat, hogy Szerbiában kevesebb egészségügyi személyzet áll rendelkezésre, mint a környező, szóban forgó országokban, és struktúrája is rosszabb. Szerbiában hiány mutatkozik szakorvosokból és jobban képzett egészségügyi technikusokból. Az országban két évvel ezelőtt 100.000 lakosra 300 orvos jutott, ami egyötöddel kevesebb, mint a KKE-ban, általános orvosokból viszont több is van. Hiányoznak viszont a szakorvosok és a sebészek. Egészségügyi nővérek és szülészeti technikusokból is több van, mint a KKE-országokban, de képzettségük kedvezőtlenebb.
Mindez odavezetett, hogy hosszabbodnak a várakozási listák, a betegek gyakran éveket kell várjanak egy-egy kezelésre – írja az N1.
