Sok szülő számára a legijesztőbb dolgok közé tartozik, amikor az orvos közli, a gyermeknek szívzöreje van. A szívbetegségeknek még a gyanúja is komoly izgalmat jelent, természetesen joggal. A szívzörej is ilyen gyanújel. Szerencsére legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, a gyermek fejlődését nem befolyásolja, de a szülők természetesen aggódnak: „Ki lehet ezt nőni?” „Akkor most nem sportolhat?” „Milyen vizsgálatokra van szükség?”
A szívzörej önmagában nem betegség
Szívünk működése során vér áramlik a vénákból a szív pitvaraiba, onnan a kamrákba, majd a verőerekbe. Ezt a folyamatos áramlást a szívbillentyűk nyílása, zárása szabályozza. Egészséges embereknél is hangjelenség kíséri a működést, melyért a billentyűk nyitása-záródása és a vér áramlása a felelős. Mindez együtt a szívdobogás, melyet szabad füllel is hallhatunk a mellkason. Amikor az orvos a rutinvizsgálat során sztetoszkóppal meghallgatja a szívet, és a megszokottól eltérő, más jellegű vagy extra hangot észlel, azt nevezik szívzörejnek. Sokszor előfordul, főképp gyermekkorban, hogy bizonyos zörej átmenetileg megfigyelhető, majd megszűnik, panaszt nem okozva. A zörej típusa alapján az esetek többségében megállapítható, hogy csupán ártalmatlan jelenségről van szó. Tekintettel arra, hogy néhány veleszületett és szerzett szívbetegség is zörejjel jár, részletes kardiológiai vizsgálatot végeznek.
A halktól a hangos zörejig
Szívzörej esetén a gyermekorvos igen alaposan hallgatja meg a mellkast a szív különböző hallgatózási pontjain. Erőssége szerint osztályozzák a hallottakat: a szívzörej erősségét 1/6-tól 6/6-ig értékelik; az 1/6 a leggyengébben hallható hangot jelenti. Néha a vizsgálat nem könnyű, síró csecsemőnél-gyermeknél nehéz érzékelni a halk zörejt, ezért ilyenkor különösen fontos, hogy a gyermek a vizsgálat alatt csendben, nyugodtan viselkedjen. Gyakran előfordul, hogy a zörejek megszűnnek, visszatérnek, testhelyzettől függően változnak. Lehetséges, hogy egy zörej csak bizonyos helyzetekben hallható, illetve úgynevezett provokáló tényezők, például magasabb szívfrekvencia, lázas állapot mellett válik hallhatóvá. Már az újszülöttosztályon, az első vizsgálatok alkalmával tapasztalhatnak a kisbabánál szívzörejt. Ez az első egy-két napon normális is lehet, hiszen a magzati életben szükséges erek nem mindig záródnak be hamar. Ha azonban 1-2 nap múltán is hallunk zörejt, vagy a zörej jellege szívbetegségre utal, felmerül a szívhiba gyanúja.
Sokszor ártalmatlan a szívzörej
A gyermekek kb. 60 százalékánál tapasztalhatunk ártalmatlan szívzörejt. Nyilvánvalóan csak a vizsgálat után lehet megmondani, nincs-e mögötte betegség. Jellemző, hogy a kicsi teljesen tünetmentes, szépen fejlődik, nem fáradékony. A zörejek a szívciklus első felében hallhatóak, és halkak. Felüléskor halkulnak, vagy akár meg is szűnhetnek. Ilyen esetekben a kardiológus a vizsgálat után megnyugtatja a szülőket, és időnként ellenőrző vizsgálatra rendeli a gyermeket. Ezek a szívzörejek kicsit hangosabbak akkor, ha a gyermek náthás, vagy ha vérszegény. Sokszor a korábban nem érzékelt zörej ilyenkor válik hallhatóvá. A csemete növekedésével megszűnhetnek ezek a zörejek, de ez nem mindenkinél következik be. Ha igazolódik, hogy úgynevezett funkcionális, ártalmatlan szívzörejről van szó, a szülőnek is el kell fogadnia, hogy gyermeke nem beteg, annak dacára, hogy szíve szokatlan hangot ad. Szerencsére ezek a kicsik egészségesek, nincs szükségük semmilyen korlátozásra, sportolhatnak, diétára, gyógyszer szedésére nem szorulnak rá. Fontos, hogy a nagyobb gyermekek is tudják: a szívük teljesen egészséges.
A legtöbbször veszélytelen, de néha súlyos betegség jelzője lehet
Szerencsére ritkábban, de sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor a szívzörej hátterében betegség áll. A kóros szívzörejek többségükben hangosabbak, hosszabbak, felüléskor nem halnak el, még hangosodhatnak is, a szívciklus első vagy második felében hallhatóak, de akár a teljes szívciklust is kitölthetik. A szívbeteg kisbaba nehezen szopik, nem fejlődik, szopáskor elfárad, szaporán és nehezen lélegzik, bőrszíne szürkés-kékes, sápadt. Ha felmerül ennek a gyanúja, a gyermek kardiológiai szakvizsgálatára van szükség. Ennek során egyebek mellett EKG-, szívultrahang-, mellkasröntgen-vizsgálatot végeznek, és tisztázzák a kórképet. A leggyakoribb szívbetegségek közé tartozik a kamrákat, illetve a pitvarokat elválasztó sövény defektusa, a különféle billentyűk rendellenességei és a szívizomzat betegségei. Ezek azonban az esetek túlnyomó többségében a zörejen kívül egyéb tüneteket is okoznak, észlelésükkor feltétlenül gyermekorvoshoz kell fordulni. Szerencsére korszerű szívsebészeti, katéteres és gyógyszeres segítséggel a szívbeteg gyerekek nagy része teljes életet élhet.
Nagyobb gyermeknél is jelentkezhetnek a tünetek
Ha csecsemőkorban nem derül ki, hogy az utód szívfejlődési rendellenességgel született, akkor a tünetek nagyobb gyermekeknél is jelentkezhetnek. Fejlődési lemaradás, alacsony növés, soványság, fáradékonyság, alacsony terhelhetőség, kékes-szürkés bőrszín lehet a figyelemfelhívó jel. Előfordul az is, hogy más betegségek szövődményeként jelentkezik szívzörej, a szív megbetegedését jelezve.
Ezért a korábban nem hallott zörejt mindig nagyon komolyan kell venni, és mihamarabb gyermekkardiológus szakorvosi vizsgálatra kell menni.
