Az utóbbi időben néhányszor ráakadtam a témára újságban, médiában, és jó ideje magam is sokat bosszankodom, amikor ilyen betegséggel fordulnak hozzám a páciensek. Az alábbiakban kiderül, miért. Úgy gondoltam, itt az ideje, hogy erről a problematikáról kimerítőbben foglalkozzak.
A rüh, latin nevén scabies világszerte igen elterjedt betegség. Előfordulásást ciklikus fluktuáció jellemzi. Ez azt jelenti, hogy pl. a II. világháború idején igen elterjedt kór volt, de az ezt követő időszakban szinte eltűnt. 1963–64 óta viszont újból megjelent, és terjed napjainkban is.
Vigyázat, erősen fertőző!
A rüh jellemzője, hogy szociális és gazdasági helyzettől függetlenül gondot okoz. Inkább a városlakók betegsége, főleg zsúfolt helyek jelentenek veszélyt. Erősen fertőző, ezért idősotthonokban, gyermeintézményekben, kollégiumokban hamar elterjed az egész közösségben. Tömegközlekedési eszközökön utazó személyeknél is gyakran előfordul. A páciensek nagy része tipikusan reagál, amikor közlöm velük, miben szenvednek. Szinte sértve érzik magukat: mit képzelek én róluk, hogyhogy rühösek, ők nagy gondot viselnek a tisztaságukra! Eltelik jó néhány perc, mire az első „sokkon” túljutnak, és elmondhatom a tudnivalókat és a terápiát. Sokszor az az érzésem, hogy jobban örülnének, ha valamilyen súlyos, halálos betegséget állapítottam volna meg, mindent, csak azt ne, hogy rühösek. Pedig a scabies szinte mindennapos a rendelőmben.
A rühesség (scabies) parazitafertőzés, melyet egy atka, a Sarcoptes scabiei varius hominis okoz. Az élősködő megtermékenyített nősténye befúrja magát a hámsejtekbe, és ezekbe a járatokba rakja a petéit. A nőstény néhány hét alatt elpusztul, de a lárvák a petékből kb. 3 hét alatt kikelnek. A rühatkák hámsejtekkel táplálkoznak. A vékonyabb bőrterületeket részesítik előnyben, ahová könnyebben befúrják magukat. Ezért jelennek meg a bőrtünetek tipikus helyeken: a nemi szerveken és környékükön, a hasfal alsó részén, az emlőbimbó udvarán, a könyökökön, a hajlatok feletti bőrterületen. Az arcon, nyakon, fejbőrön soha sincsenek elváltozások. 3 évesnél fiatalabb gyermekeknél a bőrelváltozások a talpon és tenyéren is jelen vannak.
Maga a scabiesfertőzés nem okoz speciális bőrtüneteket, a szervezet viszont érzékennyé, allergiássá válik az élősködőre, illetve ürülékére. Emiatt a fokozottan érzékeny bőrön apró kiütések jelennek meg. Ha a fertőzés tartósan fennáll, és ez tapasztalatom szerint igen gyakran előfordul, akkor a betegeknél a fertőzés elszórtan bőr alatti csomókat vált ki, pl. a férfiak nemi szervén.
Ha késik a betegség felismerése...
A fertőzést követően elég későn, kb. 2–6 hét múlva, átlagosan 3 hét múlva alakulnak ki a tünetek. A legjellemzőbb a kínzó viszketés, amely jellemzően este, ágymelegben fokozódik. Ennek az az oka, hogy ilyenkor a legaktívabbak az atkák, és elkezdenek vándorolni a járatokban. A viszketés miatt a bőrfelszínen pontszerű vakarásnyomok láthatóak. A kivakart bőrterületek gyakran felülfertőződnek. Ilyen esetekben a testfelületet gennyes pörkök, levedző sebek csúfítják el.
Azoknál a betegeknél, akiknek tartósan gyengült az immunrendszerük, pl. szervtranszplantáltaknál, AIDS-betegeknél, idült alkoholistáknál stb., a scabies norvegica jelenhet meg. Ez egy súlyos, szokatlan megjelenésű rühfajta, amelyet nagyfokú elszarusodás, vaskos hámlás jellemez. Ilyen esetekben a viszketés esetenként hiányozhat, de a kiterjedt, pörkös, hámló jelleg mindig fennáll, az egész bőrfelület gyulladt, piros.
A scabies kizárólag bőr-bőr kontaktussal terjed, ezért az STD (szexuális úton terjedő betegségek – sexual transmitted disease) betegségek közé is sorolható.
Ha a kór felismerése késik, az a folyamat továbbterjedéséhez vezet, igen gyorsan fellép a családon és az egy háztartásban élők pingpongfertőzése. Ezért fontos, hogy a beteg kikérdezése folyamán pontos és valós adatokat kapjon az orvos arról, hogy a családban, a szoros környezetben észlelhetők-e hasonló tünetek és jellemző-e a viszketés. Ez a helyes diagnózis felállításának fontos eszköze. A jól felvett anamnézis fél diagnózis – ezt tanították nekünk az egyetemen, és ez a rüh esetében is igaz.
A mindennapi praxisomban azonban ez nem ilyen egyszerű. Mi történik? A páciens egyszer csak elkezd vakarózni. Elmegy a gyógyszertárba, és viszketés elleni kenőcsöt kér. Mivel nem múlik a panasz, elmegy a választott orvoshoz, ott is kap valamilyen krémet, ha tovább sem szűnik, akkor injekciót írnak fel neki, de közben a barát, barátnő is elkezd viszketni, ők újabb kenőcsöket vezetnek be a „terápiába”, és így tovább, és így tovább... 2-3 hónap elteltével végre elmegy a bőrgyógyászhoz, fizikailag és pszichikailag teljesen kimerülve a kínzó viszketéstől és a sebektől, amelyek másodlagosan elfertőződtek a vakarózástól. Sokszor nehezen tudom kibogozni, mi volt előbb, mi utóbb, a betegnek meg nincs türelme válaszolni. Teljesen megértem.
Kezelése
A rüh gyógykezelésében a legelső feladat természetesen az atkák és petéik megsemmisítése. A leggyakrabban használt készítmény a 25–30%-os benzil-benzoát-emulzió, 5%-os permethrin és 5–15%-os kén kenőcsként. Előtte azonban sokszor szükséges antibiotikum szedése és kenése néhány napig. Elég sok terápiás móddal találkoztam kutatásom során. Saját meggyőződésem és tapasztalatom, amelyet édesanyám adott át nekem (aki egyébként 56 éve bőrgyógyász), hogy a rühöt a következőképpen kezelhetjük hatékonyan: a benzil-benzoát-emulziót 6 estén át nyaktól lefelé a testen MINDENHOL vékonyan eloszlatjuk. Itt kezdődik a bosszankodás, Szerbiában ugyanis néhány évvel ezelőtt megszüntették a benzil-benzoát gyártását. Régebben receptre is felírható volt, később meg kellett venni, de most egyszerűen nincs. Szakmai továbbképző előadásokon erről már többször volt szó, de sajnos süket fülekre talált a panaszunk, senkit nem érdekel, hogy a rühös beteg hogyan fog kigyógyulni betegségéből. Pedig ez mindennapos probléma. Zentán és környéken még itt-ott találok élelmes, ügyes gyógyszerészeket, akik be tudják szerezni az alapanyagot, és abból el tudják készíteni a sűrű folyadékot, emulziót. De újabban még alapanyag sincs. Ilyenkor visszatérünk a 100 évvel ezelőtti jól bevált kénes kenőcsre, de az a gond ezzel a készítménnyel, hogy erősen ingerli a bőrt, és az ekcémás, érzékenyebb bőrű betegek igencsak megszenvedik a kezelést.
A családtagokat és a közvetlen bőrkontaktusban élőket, a szexuális partnert is egyidejűleg kell kezelni. Az ágynemű és a ruházat alapos mosása, vasalása és szellőztetése igen fontos. A három napig nem használt ruhanemű már nem fertőz, mert az atka a gazdaszervezeten kívül nem marad életben három napnál tovább.
A rüh azok közé a fertőzések közé tartozik, amelyeket gyakorlatilag bárki elkaphat, a legteljesebb testi higiénia ellenére. Fontos a korai felismerés és az idejében elkezdett helyes kezelés.
