Évente jelentkezik az Európai Kardiológiai és Hipertóniai Társaság összefoglaló véleményezéssel a vérnyomás elleni harcban. Nekünk, vajdaságiaknak különös figyelemmel kell kísérnünk mondandójukat, hiszen a cukorbetegség rohamos terjedése jószerével a magas vérnyomás kísérőjévé vált tájainkon.
Az említett szervezet nem sokat enyhített a még 1999-ben kiadott álláspontján: akkoriban túl szigorúnak tűnő véleményezésével – azzal, hogy 120/80 higanymilliméterre tette a felső határt – sokkolta a világ orvosait és vérnyomásproblémákkal küzdő betegeit. Megtoldották mindezt még azzal a kemény záradékkal, hogy ezt az értéket nem szabad átlépni akkor sem, ha történetesem matuzsálemi kort él meg egyikünk-másikunk. Ha csak 20 egységnyivel emelkedik is a reggeli mérés, már megduplázódik a korai szív- és érrendszeri elhalálozás veszélye – tették hozzá. Igazán ijesztő tények ezek még manapság is. Talán az okozta és fokozta szigorúságukat, hogy az emberek nagy része továbbra is hanyag az egészségét illetően, mind a táplálkozást, mind a megelőző ellenőrzéseket nézve.
Hány éves a beteg?
Tavaly már jelentkeztek enyhítő felhangok, intézményesítve azonban a napokban, 2013. június 15-én kiadott irányelvekben enyhítették némileg szigorukat. Az újabb kutatások szerint mégsem mindegy, milyen idős, és főképpen nem, milyen egészségügyi állapotban van a páciens, milyen betegségek társultak a hipertóniához. Egyre tömegesebb Földünkön az idősebb korosztály, s ezt a jelenséget nem lehet bagatellizálni azzal, hogy ez legyen a gerontológiai rendelőknek a gondja. Őszintén szólva a 70–80 éves korosztály az eddigi látszólag körültekintően, gondosan előkészített megatanulmányokban meg sem jelent. Nyugodt lélekkel leírhatom: az orvostudomány mindmáig fiatal- és középkorúorientált volt mind a kutatás, mind a gyógyítás terén. Ezt nem kell bizonygatnom példákkal, mindannyian éreztük és ma is érzékeljük, mi, idősebbek már az orvoslás legelső lépcsőfokán, a területi rendelőkben. Elsősegélynyújtásnál vagy a sürgősségi felvételi osztályokon, a kórház ajtajában ez az első, mindent eldöntő kérdés vár a hozzátartozóinkra: hány éves a beteg? Ez a kérdés nem minőségi osztályozást takar, hanem sajnos felvételi és orvoslási sorrendet határoz meg, ami egy humánusnak mondott szakterületnek egyáltalán nem válik a becsületére.
Aszpirin: igen, nem?
Az új kezelési irányelv, tartalmát tekintve, mintha módosult volna ennek a hiányosságnak a kiküszöbölése végett. Külön csoportként foglalkozik a cukorbetegekkel és az idősebb korosztállyal. Esetükben az általánosított 140-es szisztolés vérnyomás alatti helyett normálisnak tekinti a 140-eset, sőt a 150-eset is, különös tekintettel az idősek mentális képességére. Kizárható ugyanis, mondják az újabb tanulmányok, hogy ebben a korban az agy ereinek elkerülhetetlen meszesedése nem akadályozza az agyközpontok vérellátását. A szívtől igencsak távol eső, elmeszesedett, nehezen átjárható ereken keresztül 120-as vérnyomással nem szállítható elegendő oxigén agysejtjeinkbe, ami az öregkori elbutulás egyik első lépcsőfoka. Magasabbra kell emelni tehát – sportnyelven szólva – a lécet, a 140-es és 150-es értékre. Továbbra sem kérdéses azonban, mondja a jelentés, hogy a 140 körüli érték fokozza a szélütés rizikóját, és a szívizomra is teherként nehezedik. Ennek ellensúlyozására szolgálna a napi 100 mg-os aszpirin, sajnos azonban idős korban ennek a gyógyszernek a komoly mellékhatása, a gyomorvérzés mind gyakoribb. Mindez megfontolásra készteti az orvosokat az aszpirin 65–70 éven felülieknek való ajánlásában. Ennek a problémának a megoldása még várat magára.
Életmódbeli változások
Az életmód-terápia elismert irányelvei némileg módosultak: a javaslatban kiemelt helyen szerepel a sófogyasztás erőteljes csökkentése napi 5-6 grammra. Első ízben különös figyelmet szentelnek az orvosi rendelőn kívül mért vérnyomásra mint tényleges értékre. Az 5 kg-os fogyás mintegy 4-5 egységnyire csökkenti a szisztolés nyomást, a rendszeres aerobik akár 7 egységnyit is lefaraghat. A férfiaknak továbbra is 102 cm-es, a nőknek 88 cm alatti haskörfogatértéket javasol. A gyógyszeres terápiában a cél a fontos, nem emelnek ki egyetlen gyógyszert sem a forgalomban levő öt csoportból. Tekintet nélkül a vérnyomás magasságára, szinte kizárólag a kombinációs kezelést javasolják, akár első gyógyszerként is.
