Nemzetközi és regionális kérdésekkel foglalkoztak azok a magas rangú állami tisztségviselők, akik részt vettek tegnap a 19. Bledi Stratégiai Fórumon, közöttük Miloš Vučević szerb kormányfő is. Számos felszólalás központi témáját az ukrajnai és a gázai háború uralta. Nyitóbeszédében ezekről a témákról beszélt Nataša Pirc Musar szlovén államfő is, nyomatékosítva, hogy Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat, s ezzel mindenkinek tisztában kell lennie, amikor a béketárgyalásokat szorgalmazza. Igazságtétel nélkül nem lehet békéről beszélni, az igazságtétel pedig azt jelenti, hogy az atrocitásokért felelnie kell minden bűnrészesnek. Tanja Fajon szlovén külügyi és európai ügyekkel megbízott miniszter szerint hazája a továbbiakban is elítéli az agresszió minden formáját, egységes, morális alapelveken, tiszteleten alapuló világkép megteremtésén dolgozik, a humanitárius jog, nemzetközi jogrendszer előtérbe helyezését sürgeti.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Oroszország felégette maga mögött a hidakat, s azt az utat választotta, hogy megszakítsa minden kapcsolatát európai szomszédaival, amikor Ukrajnára támadt. A Nyugat-Balkán kapcsán megjegyezte, az új generációk már nem a Kelet és a Nyugat közötti kapuként élik meg a régiót, hanem a közös Európa részei kívánnak lenni, utazni, dolgozni akarnak szabadon. Nem szétválasztást, hanem integrációt szeretnének. Közölte: Oroszország támadása óriási változást hozott az EU számára, amelynek újra kell gondolnia szerepét, ezzel összhangban rendkívül fontossá vált a nyugat-balkáni integráció is, melynek geopolitikai jelentősége ma nagyobb, mint valaha. Von der Leyen kiemelte, az EU új bővítési stratégiát fogadott el, amely fokozatos integrációt irányoz elő. A hatmilliárd eurós keret óriási jelentőségű minden tagjelölt számára. Gyorsabbá kell tenni a csatlakozási folyamatot – szögezte le a bizottság elnöke.
A nyugat-balkáni államok vezetőinek panelvitáján a csatlakozás folyamata állt a beszélgetés fókuszában. Miloš Vučević kifejtette, von der Leyen szavai bátorítóan hatnak, Szerbia fontos reformfolyamatokat hajtott végre, de még csak sejteni sem lehet az integráció lehetséges dátumát. A szerb–orosz és szerb–kínai kapcsolatokra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, Szerbia szuverén állam, elsődleges célja az uniós csatlakozás, addig viszont jogában áll védeni az érdekeit, együttműködni azokkal, akikkel gazdaságának fejlesztése érdekében szeretne. Semmi sem történik titokban, nincsenek kulisszák mögötti játékok. Méltánytalannak nevezte, hogy az integrációs sebesség a geopolitika és nem az eredmények függvénye.
Andrej Plenković horvát kormányfő szerint a nyugat-balkáni integráció felgyorsításának legnagyobb „segítője” maga Vlagyimir Putyin, aki háborújával elindította a geopolitikai változásokat, és az integráció sebesebbé tételére vette rá az EU-t. Véleményével Edi Rama albán kormányfő is egyetértett, aki arra helyezte a hangsúlyt, hogy a növekedési terv hosszú idő után az első konkrét lépés volt az EU részéről az integráció folytatása irányába. Robert Golob szlovén kormányfő az orosz befolyás és propaganda nyugat-balkáni jelenlétéből fakadó veszélyeire hívta fel a figyelmet.
Nyitókép: Robert Golob szlovén kormányfő (jobbról) a bledi fórum színhelyére érkező Miloš Vučevićet üdvözli (Fotó: Beta)
