A szerbiai foglalkoztatottak már tavaszra követelhetik a munkaadóktól teljes bérük kifizetését anélkül, hogy bírósághoz fordulnának, mégpedig a munkaügyi perek békés megoldásának eljárásában. Eddig ilyen módon a munkások csak a minimálbér kifizetését kérhették.
Mile Radivojević, aki A Munkaügyi Perek Békés Megoldásának Köztársasági Ügynökségét vezeti, elmondta: már parlamenti eljárásban vannak a vonatkozó törvény módosításai, az elsődleges cél pedig az, hogy csökkentsék a bírósági perek számát. Várható, hogy a köztársasági képviselőház következő ülésén módosítják a jogszabályt, alkalmazása pedig már tavaszra megkezdődhet.
A változtatással az Ügynökség hatáskörébe kerülnek a nyugdíjaztatáskor kifizetendő végkielégítés összege és átutalásának módja, meg más kifizetések miatt indított eljárások, továbbá a munkaidővel és az évi szabadsággal kapcsolatos ügyek is.
„Lehetőség lesz az egyéni perek megállapodásos befejezésére, a döntőbírónak kötelessége lesz rábírni a feleket arra, hogy az eljárás során megegyezésre jussanak. Ugyanakkor a törvénymódosítással változik a munkahelyi zaklatás megoldásának módja. Az új előírás szerint a munkahelyi megkülönböztetés, illetve zaklatás miatt indított eljárások idején a nyilvánosságot kizárják. A jogszabály azt is kimondja, hogy a per akkor zárul le sikeresen, ha a felek 30 napon belül megegyeznek. Ha ez nem sikerül, bírósághoz fordulhatnak.
A törvénymódosítás a kollektív munkaügyi pereket is érinti. Ezentúl az Ügynökség lesz illetékes a szakszervezetek reprezentatív mivoltának, valamint a minimális munkafolyamatnak a megállapításával kapcsolatos ügyekben is” – magyarázta a Beta hírügynökségnek Radivojević.
Az Ügynökségben arra számítanak, hogy a Sztrájktörvény erre az évre bejelentett módosításával létrehozzák a sztrájkok központi jegyzékét, azaz számon tartanak majd minden megindított sztrájkot. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a békéltetők azonnal munkához lássanak, illetve hogy még a munkabeszüntetés kezdete előtt beavatkozzanak. Így elkerülhetőek lennének a sztrájkok káros következményei. Újdonság lesz, hogy a felek az eljárás során bírósági szakértőket alkalmazhatnak, a békéltetők és a döntőbírók pedig hivatalos igazolványt kapnak a munkaügyi perek békés megoldásával foglalkozó ügynökségtől.
Mint Radivojević igazgató mondta, sokat várnak a törvénymódosítástól, hiszen az Ügynökség már 12 éve létezik, ám ennyi idő alatt sem sikerült átvállalnia a bíróságok szerepének ezt a részét. Az emberek többnyire nem is értesültek arról, hogy létezik ilyen békés megoldási lehetőség, s hogy nem föltétlenül a bírósághoz kell fordulniuk. 2016-ban például a szerbiai bíróságokon több min 33 000 munkaügyi per zajlott, miközben az Ügynökség csak 957 tárggyal foglalkozott. Némi előrelépés mégis tapasztalható, tavaly ugyanis már 1067 esetben fordultak az Ügynökséghez. Ennél a testületnél a munkaügyi per megindítása ingyenes mind a foglalkoztatott, mind a munkáltató számára. A döntőbírósági megoldásnak épp olyan ereje van, mint a bírósági ítéletnek.
