A magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely, Úgy elnézem az idő elejét címmel, egy nem mindennapi népzenei bemutatóra invitálja az érdeklődőket. A rendezvény a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális munkacsoportja, a szegedi Zenergia egyesület, a MABE egyesület, és a szegedi Dóm Látogatóközpont segítségével, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásában valósul meg. Az eseményt ma, szombaton tartják meg, 19 órai kezdettel, az RKM próbatermében. A belépés díjtalan. A koncert fellépői: Lajkó Levente (ének – Szeged), Juhász Zoltán (furulya, duda – Budapest), Lukács Imre (citera – Temerin) és Resócki Rolland (köcsögduda – Ada).
A délvidéki Tisza mente régiójára jellemző tamburazenekari felállások mellett, fontos kiemelni az azt megelőző – vagy velük párhuzamosan is megjelenő – egyéb zenei formációkat is. A zenekarok mellett egy furulya vagy egy citera-köcsögduda kettőse is méltón kiszolgálta a magyar embert. A koncerten kiemelt szerepet kapnak azok a népdalgyűjtések, amelyek a korábbi stílusréteghez tartozó zenei jellemzőket képviselik, és azt a hangzásvilágot helyezik előtérbe, amelyet a zenészek szándékuk szerint a török hódoltság után megszűnt korábbi, archaikusabb, eredetibb stílusban szólaltatnak meg. Első kísérlete ez egy elveszett örökség ilyetén való visszaszerzésének, újjászülésének. Annak az eredeti régi, archaikus magyar zenének, amely a térséget kiürítő török megszállás után más alakban éledt újjá. Kísérlet ez a délvidéki magyar zene eredeti gyökereihez való visszatalálásra, annak hangzó újjászülésére. Nem felejtkezve el a zene legfontosabb eleméről: a „hangulatról”, amely lelket ad és táplál – áll a koncert beharangozójában.
Zenészek és küldetéseik
Lajkó Levente 1973-ban született Üllésen – a Duna-Tisza közi homokhátságon –, ahol azóta is tanyán éli mindennapjait és gazdálkodással, állattartással foglalkozik. Táncolni kisgyermekként neves néptáncoktatók kezei alatt kezdett. Az üllési Fonó Táncegyüttes szakmai vezetője, a nagyközönség pedig a szegedi Rozsdamaró zenekar énekeseként hallhatja tőle a hagyományos paraszti dalokat, eredeti és hiteles megszólalásban.
Juhász Zoltán 1977-től gyűjti és tanulmányozza a furulya- és dudazenét. Villamosmérnökként végzett, majd egyetemi doktori, néhány évvel később pedig PhD címet szerzett. Előbb kristályfizikával, majd fonográffelvételek zajszűrésével foglalkozott. Manapság a digitális technika segítségével elemzi a különböző népek zenei nyelvének kapcsolatát. Tudományos kutatómunkája mellett, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára. A táncházmozgalom egyik első dudás-furulyás előadóművésze.
Resócki Rolland 1988-ban született Zentán. 1998 óta foglalkozik a magyar népművészet különböző ágaival. Több mint 15 éve kutatja a vajdasági, pontosabban a bácskai és a bánáti Tisza mente tradicionális táncéletét, tánckultúráját és népi kultúráját. Az aktív táncolás mellett a régió táncainak kutatásán, rendszerezésén, elsajátításán és továbbadásán dolgozik. A Czéczó Banda és a Cécó műhely alapítója és mozgatója. Emellett tamburaprímásként, basszprímtamburásként, furulyásként és vőfényként is tevékenykedik. Főállásban néprajzkutatóként és néptáncpedagógusként dolgozik.
Lukács Imre 1974-ben született Újvidéken, egészen fiatal kora óta Temerinben él családjával. Asztalosként dolgozik magánvállalkozásában, ahol olyan hangszerek készítésével is foglalkozik, mint például facimbalom, furulya, és nem utolsósorban citera. Népzenével a citerán keresztül ismerkedett meg 1983-ban. A főként Vajdaságban tevékenykedő Szökős együttes egykori állandó vendégzenésze volt. Néptáncpedagógusként több táncegyüttest vezetett Vajdaság különböző településein. Elsődleges célja az eredeti paraszti hagyományok megőrzése és továbbadása.
