A belgrádi Fellebbviteli Bíróság meghozta az első jogerős ítéletet, mely szerint a bankoknak nincs joguk megfizettetni a hitelfeldolgozási költségeket. A banki ügyfeleket tömörítő Efektiva nevű egyesületében a B92-nek elmondták: egyszeri költségről van szó, melyet a bankok a hitel jóváhagyásakor fizettetnek meg.
„Ez az első ilyen alapon meghozott jogerős ítélet, melyet a belgrádi Fellebbviteli Bíróság hozott meg. Ezt megelőzően két ugyanilyen ítéletet hoztak a zombori Felső Bíróságon” – közölte Dejan Gavrilović, az egyesület elnöke. – Az ítélet szerint semmis a bankkal kötött szerződésnek az a rendelkezése, amely erre az illetékre vonatkozik. A rendelkezés ellentétben áll a kötelmi viszonyokról szóló törvénnyel, amely kimondja, hogy a hitel egyedüli ára a kamat. Ítéletében a fővárosi bíróság megállapítja: nem világos, miféle valós költségekre szükséges ennek a jutaléknak, illetéknek a megfizettetése, vannak-e valójában ilyen költségek, tekintettel arra, hogy a banknak minden költségét már korábban be kellett építenie a kamatba, mint az eladott pénz árába – magyarázta Gavrilović.
Az Efektiva egyesületben kiszámították, hogy a szerbiai bankok az utóbbi 15 évben ilyen alapon több mint 100 millió eurót szedtek be a polgároktól és a gazdaságtól.
„Az országban pillanatnyilag mintegy 90 000 jóváhagyott lakáskölcsön van, s ha úgy vesszük, hogy ezeknek az összege átlagban 50 000 euró, hitelfeldolgozási illetékként pedig a bankok 1 százalékot számoltak fel, akkor kiderül, hogy csupán a lakáskölcsönökből 45 millió eurót zsebeltek be” – mondja az Efektiva elnöke.
Ez a költség fiktív, nem pedig valós. Ezt bizonyítja pl. két kölcsönnek, egy 1000 eurósnak és egy 10 000 eurósnak az összevetése. A bank mindkét esetben ugyanazt a feldolgozást végzi el, mindkét jóváhagyott összegre megfizetteti az 1 százalékos feldolgozási illetéket, ami azt jelenti, hogy az elsőn 10 eurót, a másodikon viszont 100 eurót keres!
Gavrilović elmondta: minden hitelfelhasználónak, aki feldolgozási illetéket fizetett, joga van visszakövetelni és visszakapni ennek az illetéknek az összegét, függetlenül attól, hogy fizikai vagy jogi személyről van-e szó, illetve hogy milyen valutában (dinárban, euróban, svájci frankban…), és milyen típusú kölcsönt vett fel (készpénzhitelt, áruvásárlási vagy lakáskölcsönt stb.).
„A visszatérítési jogot kereset útján érvényesíthetik, ezeknél az eljárásoknál elévülés nincs, úgyhogy mindenki perelheti a bankot, aki az utóbbi 15 évben – amióta a külföldi pénzintézetek jelen vannak Szerbiában – bankkölcsönt vett fel bármilyen céllal. Nem számít, hogy már törlesztette-e a kölcsönt vagy még folyamatban van a visszafizetés” – üzenete Gavrilović a felhasználóknak. Mint mondta, mindenki, aki élni szándékozik ezzel a jogával, az Efektiva egyesülethez fordulhat, amely ingyenes jogi segítséget nyújt tagjainak.
Tavaly júliusban a Szerb Nemzeti Bank is megerősítette, hogy a bankok törvénytelenül fizettették meg a hitelfeldolgozási illetéket. Arra figyelmeztette az országban működő pénzintézeteket, hogy
ezzel az illetékkel nem pótolhatják a túl alacsonyra engedett kamatlábat.
