Szépen gyarapodott a dollármilliárdosok tábora az utóbbi egy évben is. Már valamivel több mint 2200-an tartoznak közéjük a világon. A Forbes amerikai üzleti magazin szerint a legtöbben (585-en) továbbra is az Egyesült Államokban élnek közülük, de a második helyezett Kína sem panaszkodhat, hiszen 373 milliárdosa lehet.
Költeni tehát van miből, de nemcsak nekik, hiszen a milliókkal rendelkező „kistestvéreikből” nagyságrendekkel többen vannak. Nem is sajnálják a pénzt a nekik tetsző dolgoktól.
Tavaly meglepően sokat adtak ki műtárgyakra és műkincsekre. Ennek köszönhetően, két év visszaesés után, ez a piac ismét felélénkült.
A svájci székhelyű UBS globális nagybank mérvadónak és kulcsfontosságúnak tekintett elemzése szerint a nemzetközi műtárgypiac 2017. évi forgalma megközelítette a 64 milliárd dollárt, 12 százalékkal túlszárnyalta az előző évit. Az eladott értékek száma valamivel szerényebb mértékben, csak 8 százalékkal növekedett.
A művészeti galériák és az aukciósházak mindenesetre elégedettek lehetnek, hiszen növelték eladásaikat. A műtárgyak többségét (53 százalékát) a galériák értékesítették, a többit az árverezési házak.
Az átlagos árak szédületes magasságokba emelkedtek. Figyelemre méltó, hogy az ügyfelek a leggyakrabban a legdrágább alkotásokat keresték. A 2017. évnek és a korábbi kilenc évnek az elemzése arra utal, hogy megugrott az egymillió dollárnál drágább művészeti tárgyak eladása.
A vevők többsége amerikai és kínai. Ez aligha meglepő, hiszen a művészeti piacon lebonyolított forgalom továbbra is az Egyesült Államokban, Kínában és az Egyesült Királyságban a legnagyobb. Tavaly is e három országban cserélt gazdát a művészeti árucikkek 83 százaléka.
A legerősebb az amerikai piac, 2017-ben ugyanis itt bonyolították le a forgalom 42 százalékát. A második helyezett Kínában ennek csak a felét, a sorban következő Nagy-Britanniában pedig a 20 százalékát.
Az ázsiai piac egyre dinamikusabban fejlődik, s ezért Kína a következő években egész biztosan tovább növeli mind a részesedését, mind a szerepét a nemzetközi műtárgy-kereskedelemben.
Az UBS külön vizsgálta az amerikai milliárdosok műgyűjtési szokásait. Az elemzésből kiderül, hogy 35 százalékuk otthonosan mozog a piacon, ám a többség inkább 50 ezer dollárnál olcsóbb műveket, tárgyakat, értékeket vásárol. A képzőművészeti alkotásokból 27 százalékuk, az antikvitásokból 19 százalékuk szeret bevásárolni.
Némi gondot okozhat, hogy az utóbbi tíz évben nagyon lecsökkent a művészeti galériák és a műkereskedések száma. A még működők viszont tavaly (globálisan) átlagban 4 százalékkal növelték eladásaikat.
Ez azért nem mindenkinek sikerült. A félmillió dollárnál kisebb éves forgalmat lebonyolító műkereskedők ugyanis inkább visszaesésre panaszkodtak. A többiek már nem annyira. A legjobban azoknak ment, akik 50 millió dollár feletti eladással büszkélkedhettek.
Az aukciósházak a galériáknál is jobban teljesítettek: tavaly csaknem 27 százalékkal több tétel került náluk kalapács alá, mint 2016-ban.
A szerencse a művészeti vásároknak is kedvezett, hiszen ezeken 17 százalékkal nőttek az eladások 2016-hoz képest. A 2017-es év igazi nyertese alighanem mégis az online műkereskedelem volt, mivel forgalma már elérte az 5,4 milliárd dolláros rekordot.
