Az Agropressnek, a Mezőgazdasági Újságírók Egyesületének szervezésében tartottak tegnap tanácskozást az újvidéki 85. Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron. A konferencia témája: milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok visszatérjenek, és falun folytassák tevékenységüket. A résztvevőket tájékoztatták azokról az időszerű pályázati felhívásokról, amelyek elsősorban a fiatalok támogatására irányulnak.
Goran Đaković, az Agropress igazgatóbizottságának elnöke, valamint az Agrobiznis magazin főszerkesztője kiemelte: a mezőgazdasági minisztérium tavaly 697 fiatal mezőgazdasági termelő munkáját támogatta.
Milan Krkobabić: A fiatalok maguk döntik el, hogy hol képzelik el a jövőjüket (Fotó: Dávid Csilla)
– A rendezvényünk célja, hogy széleskörű tájékoztatást nyújtsunk a fiataloknak a különféle pályázati felhívásokról, fejlődési lehetőségekről. Ennek egyik formája a szövetkezetekbe való tömörülés. A tapasztalatcsere kulcsfontosságú lehet. Spanyolországban több mint 2000 szövetkezet van, amelyek külföldre szállítják a termékek nagy részét. Az országban az adó értéke is alacsonyabb azok számára, akik a szövetkezeteken által végzik a tevékenységüket. A fiatalok anyagi támogatása mellett különösen fontos a megfelelő úthálózat, és hogy a nagyvárosok nyújtotta feltételek is elérhetőek legyenek. Különösen fontos, hogy a fiatalok minél jobban kihasználják a piac nyújtotta lehetőségeket, hogy értékesíteni tudják a termékeiket. Külön hangsúlyt kell helyeznünk a termék népszerűsítésére, ezenkívül igyekszünk segítséget nyújtani abban, hogy megfelelő kapcsolatrendszert alakítsanak ki – emelte ki Goran Đaković.
Milan Krkobabić, a regionális fejlesztésekért és a közvállalatok működéséért felelős tárca nélküli miniszter a szövetkezetek fontosságára hívta fel a figyelmet.
– A fiatalok maguk döntik el, hogy hol képzelik el a jövőjüket. Ha falun, olyan környezetet kell számukra kialakítanunk, amit elfogadnak, és ott megtalálják a megélhetéshez szükséges lehetőségeket. Megfelelő életfeltételeket kell teremtenünk, beleértve az egészségügyi védelmet és az oktatást is. Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a döntésüket meghozzák. Külön hangsúlyt helyezünk a szövetkezetek megalakítására, amelyek megfelelő módon kapcsolják össze az idősebb és fiatalabb termelőket. A kistermelők számára elengedhetetlen, hogy szövetkezeten keresztül végezzék munkájukat. Szerbiában egy termelő átlagban 4,5 hektár földterülettel rendelkezik, Dél-Szerbiában 2,5 hektárral. Számukra ez az egyetlen lehetőség a működésre. Szerbiában 1,4 millió ember 630 ezer gazdaságban dolgozik. Ők önmagukról gondoskodnak. Éppen ezért a nagyvárosok mellett figyelembe kell vennünk a többi 4700 települést is, és ahhoz megfelelő feltételeket kell teremtenünk, hiszen ugyanolyan jelentőséggel bírnak, mint a nagyvárosok – mondta Milan Krkobabić.
Luka Maksimović 2014 óta foglalkozik feketeáfonya-termesztéssel 5 hektár földterületen. Elmondása szerint egyértelmű volt számára, hogy falun több lehetőség áll a rendelkezésére, mint városban. Kragujevacon, Šumadija régióban 2016-ban megalapították a Šumadijai Feketeáfonya-termesztők Egyesületét, amelyhez már Vajdaságból is csatlakoztak termelők. Összesen 40 hektár földterületen folyik a termelés. A tervek szerint a következő években hűtőházat szeretnének kialakítani, hiszen ezáltal még inkább versenyképesek lehetnek. Az egyesület tagjai számára jelenleg Hollandia képezi a legnagyobb piacot.
