Szerbia az energiaszegénység terén is az élen jár Európában. A lakosság mintegy 17,1 százaléka nem tudja befűteni otthonát télen – hangzott el azon az energiahatékonyságról szóló újvidéki előadássorozaton, amelyet a Szerbiai Villanygazdaság épületében tartottak meg tegnap. Mindezt az Embuild projektum keretében zajló felmérés eredményei alapján ismertették, amelynek során kilenc európai ország, köztük Szerbia energiahatékonysági szintjét elemezték.
Az energiahatékonysági intézkedések többet érnek a lakótömböknél, mint a családi házaknál (Dávid Csilla felvétele)
Az Embuild projektum felmérése során megállapították, hogy Szerbiában hetven százalékban a családi házak vannak többségben. Az energiahatékonysági intézkedések hatékonyabbak a lakótömbök, mint a házak esetében. Az országban főleg olyan lakóházak épültek, amelyeknek nagyobb hányadát nem tudjuk télen kellőképpen befűteni. A szerbiai családi házak többsége ugyanis meghaladja a 100 négyzetmétert – mondta Dušan Ignajtović, a Belgrádi Egyetem Építészeti Karának docense.
– A nemzetközi szakirodalom azokat a háztartásokat nevezi energiaszegénynek, amelyek nem képesek megfelelő szintre felfűteni a lakásukat, illetve bevételeik egy meghatározott százalékánál többet költenek energiaszámláikra. Szerbiában tehát az energiahatékonyság nem arról szól, hogy kevesebb energiát kellene fogyasztanunk, hanem arról, hogy a meglévő négyzetméterekből kevesebbet használva, észszerűbben gazdálkodjunk a rendelkezésre álló energiával. A lakást vásárlók többsége a legtöbbször sajnos nem tudja kellőképpen felmérni az objektum energiahatékonyságát. Mindezt igazán csak akkor tapasztaljuk meg, amikor beköltözünk a lakásba és kezdenek érkezni a számlák. Sajnos részlegesen nem lehet izolálni a lakóépületet, mert az is megeshet, hogy annál a lakónál penészedik a fal, aki elvégezte a szigetelést, hiszen a lakótömb többi részében nincs megoldva az adott probléma – mondta Dušan Ignjatović.
Milica Jovanović Popović a Belgrádi Egyetem Építészmérnöki Karának tanára ismertette az ingatlanok energiahatékonysági szintjének kiszámításához készült kalkulátort, amely az Építészügyi Minisztérium honlapján (eekalkulator.mgsi.gov.rs) bárki számára elérhető.
– Az energiahatékonysági kalkulátor a szerbiai lakóépületek tipológiáján alapul. Ez egy egyszerű program, amely révén minden polgár kiválaszthatja a felsorolt lakóépülettípusok közül azt, amely a tipológia szerint legközelebb áll a saját objektumához. Kiszámolhatják az energiahatékonysághoz szükséges költségeket, és a megtérülési index is láthatóvá válik a program révén – ecsetelte Milica Jovanović Popović.
Az Embuild projektum célja, hogy minden egyes község kidolgozza a középületek energiahatékonyságáról szóló helyi akciótervet. A kutatás második részének első lépéseként az iskolák és óvodák épületeinek állapotát és a szükséges intézkedéseket mérik majd fel.
*******
Energiahatékonysági tippek és tanácsok
– A hűtőszekrény hátoldala legalább 10 centiméter távolságra legyen a faltól. Állítsuk a hőszabályozót 5-6 fokra a hűtőtérben és –18 fokra a fagyasztótérben. Az így beállított hűtőszekrény a legoptimálisabb értéken üzemel az ételek tárolására és a hűtők energiafogyasztására is.
– A klímaberendezést nyáron 26 és 27 fokos hőmérséklet közé állítva jelentős mennyiségű áramot takaríthatunk meg.
– Fedje le edényeit főzés közben, így a hő az edényben marad, és sokkal kevesebb energiára lesz szükség a főzéshez!
– A konnektorban felejtett töltők szinte észrevétlenül fogyasztják az áramot, ezért, ha nem használjuk, fontos, hogy mindig húzzuk ki a konnektorból a telefon- és laptoptöltőket. Azt sem árt tudni, hogy a telefonok, borotvák és elektromos fogkefék hálózatról működtetve kevesebb áramot fogyasztanak, mintha az akkumulátorukat merítenénk.
– Az energiatakarékos izzók akár 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos villanykörték. A takarékos égő élettartama akár nyolc-tízezer óra is lehet, szemben a hagyományos izzók átlagos ezer órájával.
