Szerbia 84 ország között az 57. helyet foglalja el az illegális kereskedelem mértékét jelző index szerint. A felmérésbe bevont három balkáni ország közül a legjobb helyezést érte el, a vámkörnyezet kategóriában pedig felülmúlta a globálisátlag-mutatót. Ezt tartalmazza a The Economist Intelligence Unit (EIU) tegnap Belgrádban bemutatott jelentése.
A feketekereskedelemről és a szürkegazdaságról a Szerbiában működő Amerikai Gazdasági Kamara szervezésében megtartott konferencián ismertették, hogy az illegális kereskedelem tekintetében Szerbia a lehetséges 100-ból 52,2 pontot szerzett. Montenegró 49 ponttal a 63., Bosznia-Hercegovina 40,9 ponttal a 74. helyen van. A jelentés készítői megállapítják, hogy a három balkáni ország mutatói mind a négy vizsgált kategóriában alacsonyabbak a globális és a regionális értékeknél, Szerbia azonban a vámkörnyezet kategóriában aránylag jól teljesített, és 74,2 pontos eredménnyel a 48. helyre küzdötte fel magát. Mindhárom ország gazdasága kedvező irányzatot mutat a pénzmosás és az emberkereskedelem, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítása tekintetében.
Szerbia és Bosznia-Hercegovina a pénzmosás megakadályozása érdekében sikeresen együttműködik olyan nemzetközi szervezetekkel mint a Financial Action Task Force (FATF, az OECD mellett működő, pénzmosás elleni akciócsoport). A két ország képviselői a közelmúltban tárgyaltak a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről, továbbá esetükben az európai uniós csatlakozási tárgyalások ösztönzőleg hathatnak az illegális kereskedelem leküzdéséről szóló párbeszédre, valamint az igazságszolgáltatás reformjára – állapítja meg a jelentés.
„A vizsgált országok mindegyikében vannak még fejlesztésre váró területek, de Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró esetében több kategóriában is az országok zöménél nagyobb előrelépésre van szükség. Reméljük, ez az összegezés arra bátorítja majd a három balkáni államot, hogy többet tegyen a feketekereskedelem minden formája ellen” – jelentette ki Chris Clegg, az EIU ázsiai főszerkesztője. A felmérésben, melyben először vontak be balkáni országokat, négy kategóriát vettek górcső alá – a kormányok kötelezettség-vállalását, a vámkörnyezetet, a kereskedelmet és az átláthatóságot, valamint a kínálatot és keresletet –, s ezeken belül 2–5 alcsoportot.
