Az utóbbi öt évben a legálisan működő gazdasági tényezők körében 14,9-ről 11,7 százalékra csökkent a törvényeket megkerülő tevékenység. A vállalatok évente 6,5 milliárd eurót nyernek annak köszönhetően, hogy nem jelentik be az alkalmazottakat, a bérek egy részét készpénzben fizetik ki, illetve eltitkolják a nyereséget. Ezért van szükség pótintézkedésekre, elsősorban a szürkegazdaság letörésének új programjára – hangzott el Belgrádban, az Árnyékgazdaság Szerbiában 2022-ben elnevezésű tanulmány bemutatásán.
– Becslések szerint ma az országban minden negyedik vállalat részese a szürkegazdaságnak, öt évvel ezelőtt pedig még minden harmadiknak köze volt a törvénytelen üzleteléshez. Ennek kulcsfontosságú eleme a bérek egy részének készpénzben történő kifizetése és a nem regisztrált foglalkoztatás. A rejtett gazdaságban megkeresett minden 100 dinárból 64-et ilyen módon keresnek meg, a maradék 36 dinár pedig a nyereség eltitkolásával marad a zsebükben – ismertette Gorana Krstić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára, aki Branko Radulovićtyal, a Jogi Kar tanárával együtt kérdőíves módszerrel készítette el a tanulmányt. Megállapításuk szerint a szürkegazdaság főleg az építőiparban virágzik, ahol (a feldolgozóiparhoz hasonlóan) minden 5. cég törvénytelenül működik, a munkásoknak pedig a 13 százalékát feketén foglalkoztatják. (Ilyen szempontból a második helyen a mezőgazdaság áll.)
Az árnyékgazdaság egészében véve csökkenő irányzatú, a feketén foglalkoztatottak aránya 5 év alatt 11-ről 8 százalékra esett vissza, a bejelentetlenül alkalmazottak száma 200.000-rel csökkent. Radulović professzor elmondta, a szürkegazdaság felé inkább azok hajlanak, akik az utóbbi három évben kezdtek vállalkozásba, valamint azok a cégek, melyeknek nincs alkalmazottjuk, illetve amelyek anyagi nehézségekkel küzdenek.
Mivel 100 százalékos pontossággal egy módszerrel sem mérhető le a szürkegazdaság jelenlétének aránya, a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED) egy másik, monetáris módszerrel is elvégezte az öt évet felölelő becslést. Ez is a szürkezóna visszaszorulását mutatja, mégpedig 22,1-ről 20,1 százalékra. Az előírásokat mellőző ügyletek értéke e másik tanulmány szerint majdnem eléri a 11 milliárd eurót. Marko Danon, a NALED versenyképességi egységének vezetője, a monetáris módszerrel készült tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy az árnyékgazdaság visszaszorításának új programján kívül fontos intézkedés lenne a munkaügyi felügyelőség kapacitásainak kibővítése, a készpénzmentes fizetési módszerek fejlesztése, a kockázatos vállalkozások fokozott figyelemmel kísérése, valamint a polgárok és a gazdaság adókultúrájának magasabb szintre emelése.
Ana Jović pénzügyminisztériumi tanácsos bejelentette, hogy hamarosan meghozzák a szürkegazdaság letörésére irányuló új programot, Zlatko Milikić pedig a Német Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Társaság (GIZ) képviseletében közölte, hogy a program tervezetének elkészítéséhez jó alapul szolgáltak a most bemutatott tanulmányok is – áll a NALED közleményében.
Nyitókép: NALED
