Panelbeszélgetésekkel és előadásokkal folytatódott a Szerbiai Közgazdászok Szövetsége által szervezett Kopaoniki Üzleti Fórum. A felszólalók egyebek mellett arra próbáltak választ találni, hogy miként lehet fenntarthatóvá tenni Szerbia gazdasági fejlődését, továbbá mi a kulcsa a stabil gazdaságnak és közpénzügyeknek, de arról is szó volt, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények folytathatják Szerbia támogatását.
Zorana Mihajlović: Többé nem lesz korszerűtlen vasút, vagy átszervezetlen vasúti vállalat (Fotó: Beta)
5 MILLIÁRD EURÓS BERUHÁZÁSI CIKLUS
Az idei év vízválasztó lesz az infrastruktúra korszerűsítésének tekintetében, jelentette ki Zorana Mihajlović közlekedési, építésügyi és infrastrukturális miniszter Az infrastruktúra fejlesztésének, az innovációnak és a foglalkozáspolitikának a hatása a gazdasági növekedésre címmel megtartott panelbeszélgetésen. A tárcavezető szavai szerint hamarosan 5 milliárd eurós beruházási ciklus veszi kezdetét, egyebek mellett autópályák, továbbá a térség országait összekötő közlekedési folyosók és gyorsvasúthálózat épül. Többé nem lesz korszerűtlen vasút, vagy átszervezetlen vasúti vállalat, de a Szerbiai Utak Közvállalat sem 30 évvel ezelőtti szerződések mentén tevékenykedik a jövőben, emelte ki Zorana Mihajlović, aki külön kiemelte a Niš–Merdare autópályát – az úgynevezett Béke autópályát –, a Pojate–Preljina autópályát – Morava közlekedési folyosó –, valamint a Szerbiát Bosznia-Hercegovinával összekötő autópályát.
Az elmúlt években Szerbiában 300 kilométernyi autópályát építettek ki, összegezte a miniszter, hozzátéve, hogy a 10-es közlekedési folyosó szinte teljes egészében elkészült, már csak néhány szakaszon aszfaltoznak. Zorana Mihajlović elmondása szerint a légi közlekedés területén is beruházások esedékesek, hamarosan három – a belgrádi, a niši és a kraljevói – nemzetközi repülőtér működik majd Szerbiában.
EMELKEDIK AZ ÁTLAGÉLETKOR
Zoran Đorđević munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter felszólalásában elsősorban a foglalkoztatásra összpontosított, kifejtvén, hogy hamarosan megvalósulnak a miniszterelnök tervei, miszerint a munkanélküliség aránya 10 százalék alá csökken. Március 1-jén a munkaadók összesen 2,74 milliárd dinárral több illetéket fizettek be alkalmazottaik után, mint tavaly ugyanakkor, emelte ki Zoran Đorđević, majd elismerte, hogy a migráció okozza a hatalomgyakorlóknak a legtöbb fejtörést. Egyelőre nem tudni, hogy a 2011-es népszámlálás óta hányan hagyták el Szerbiát, azzal kapcsolatban viszont statisztikai adatok állnak rendelkezésre, hogy a lakosság átlagéletkora immár 43 év, a migráció miatt pedig kevesebb gyermek jön világra, közölte a miniszter, aki hiszi, hogy a migráció megfékezésével megbízott koordinációs testület hatékony intézkedéseket fogalmaz meg.
A KISVÁLLALKOZÁSOK ERŐSÍTÉSE
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felvetette annak a lehetőségét, hogy 500 millió euróval támogat majd különböző beruházásokat, illetve projektumokat Szerbiában, erősítette meg az üzleti fórumon Hargitai Zsuzsanna, az EBRD nyugat-balkáni részlegvezetője, mondván: kívánatos lenne, hogy az EBRD a korábbiakhoz képest kifejezettebben működjön együtt a szerbiai közvállalatokkal, valamint az állami és a magánvállalatokkal.
A pénzügyi szakértő értékelése szerint az elkövetkező időszakban felül kell majd vizsgálni azt a becslést, hogy a bruttó nemzeti termék (GNP) 3,5 százalékkal növekszik. A tavalyi 4 százalékos növekedés feltehetőleg a kivitel és a fogyasztás növekedésének az eredménye volt, emelte ki Hargitai Zsuzsanna, mondván: a 3,5 százalékos növekedés akkor valósulhat meg, ha Szerbia folytatja a rendszerbeli reformok végrehajtását.
A gazdaság megerősítésének kulcsa az innováció és a munkaerőbe való beruházás, értékelte Stephen Ndegwa, a Világbank szerbiai hivatalvezetője. Mint hozzátette, értékelése szerint az eddigiekhez képest kifejezettebben kellene támogatni a kis- és középvállalkozásokat, kiszélesíteni és megnyitni a piacot, hogy bővüljön a magánvállalkozások rendelkezésére álló tér, valamint befejezni a magánosítás folyamatát. A világ rendkívül összetett, ám ha Szerbia megtenné az említett lépéseket, az jelzésértékkel bírna, hogy nyitott a beruházások iránt, jegyezte meg Stephen Ndegwa, majd kifejtette, hogy a gazdasági növekedésnek legalább 5 százalékosnak kell lennie ahhoz, hogy Szerbia felzárkózzon az Európai Unió országaihoz.
ÚJ BALESETBIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY
Zoran Đorđević miniszter bejelentette, hogy a szakszervezetek javaslatára a Szerbiai Képviselőház az idén elfogadja a jogszabályt, amely rendelkezéseket fogalmaz meg a munkahelyi balesetbiztosítás vonatkozásában. Minden alkalmazottat biztosítani kell, függetlenül attól, hogy a munkaadó magánvállalat, vagy állami vállalat, mondta Zoran Đorđević, hozzátéve, hogy a munkahelyi biztonság érdekében több munkaügyi felügyelőt kellene alkalmazni.
