Szerbia területén egymillióval több az engedély nélkül felépített létesítmény, mint amennyire a tavalyi becslések szerint számítottak, vagyis számuk meghaladja a 2,2 milliót. Az elmúlt egy év alatt, amióta tart a kedvezményezett bejegyzési akció, eddig 1,35 millió esetében indították meg a legalizálási folyamatot – jelentette ki tegnap Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter. Kiemelte, hogy az illegális épületek mintegy 90 százaléka családi ház és lakás.
A miniszter asszony elmondása szerint a korábban engedély nélkül felépített épületek közül 44 006-nak a bejegyeztetésére adtak ki végzést, és ennek fejében eddig 1,2 milliárd dinár járulékot fizettettek meg az önkormányzatok. Egyes becslések szerint az illegális épületek engedélyeztetése címén az önkormányzatok további 115 milliárd dinárt tudnak begyűjteni, azaz megközelítőleg 100 millió eurót.
– Ez a pénz az önkormányzatoknak marad, amit nem használhatnak fel fizetések kifizetésére vagy éttermi számlák fedezésére. Csupán azokra arra költhetik, amire az önkormányzatoknak igazán szükségük van – mondta Mihajlović. Hozzátette, a legalizálási célokra számolt járulékokból és adókból a tervezett minimális bevétel három évre 35,4 milliárd dinár. Arról viszont nincsenek adatok, hogy hány épületet kell majd lebontani.
MI LESZ NIKOLIĆÉK HÉTVÉGI HÁZAIKKAL?
Mihajlović kitért Tomislav Nikolić államfő és családja, a nyilvánosság előtt sokat vitatott víkendházaira is. Elmondta, hogy ezek az épületek Belgrád város hatáskörébe tartoznak, és nem lehet őket legalizálni. Rámutatott arra, hogy Belgrádnak, csakúgy mint minden önkormányzatnak, tervet kell készíteni azoknak az épületeknek a sorsáról, amiket nem lehet bejegyeztetni.
– Elvárjuk az önkormányzatoktól, hogy tervet adjanak át azokról az épületekről, amiket nem lehet legalizálni. Olyan épületekről van szó, amelyeket a korábban érvényben levő törvények szerint sem, és a most hatályban levők alapján sem lehet engedélyeztetni. Emellett arról is be kell számolniuk, hogy mennyi pénzt szánnak ezen épületek bontására, hiszen ez is pénzbe kerül – hangsúlyozta.
Az államfő fiainak hétvégi házai a Száva töltésére épültek. Az épületek legalizálásáról szóló törvény értelmében engedélyeztetésre nem kerülhet sor, ha az épület utak, vasutak, távvezetékek, vízfolyások és kifutópálya védősávjában épült fel.
VILÁGI REPÜLŐTÉR
Miután az elmúlt időszakban a belgrádi Nikola Tesla Repülőtér iránt 27 társaság jelezte érdeklődését, a kormány számításai szerint 25 társaság küldi majd el koncessziós, nem kötelező érvényű ajánlatát. Várhatóan már augusztus végén ismert lesz, mely társaságnak az ajánlata a legkedvezőbb.
– Számításaink szerint már augusztus végén sikerül befejeznünk ezt a folyamatot, és tudni fogjuk, hogy kitől érkezett a legkedvezőbb ajánlat, ami után 2030-ra a belgrádi repülőtér Délnyugat-Európa központjává válhat – hangsúlyozta Mihajlović. Hozzátette: – Megfelelő mennyiségű pénzt szeretnénk teremteni a repülőtér fejlesztéséhez, hogy minden olyat létrehozhassunk, ami alapján a belgrádi repülőtér nemcsak utasokat fogadhat, hanem minden szempontból biztonságos lesz és igazi világi repülőtérré válhat – mondta.
