Egy helyben toporgott az év kezdetén Vajdaság gazdasága, azzal, hogy fennállt a veszélye egy újabb recessziós hullámnak is – közölte lapunknak Ratko Filipović, a Vajdasági Gazdasági Kamara elnöke a Tartományi Képviselőház gazdasági bizottságának ülésén tett beszámolója után. Mint hozzátette: tavaly a szárazság rendkívül negatív hatást fejtett ki a mezőgazdasági termelés eredményeire, ennek következtében már az idei évet is egy nagy mínusszal kezdte a tartomány, elsősorban az élelmiszeripar nehéz helyzete és a vásárlóerő csökkenése miatt.
– Az év második felében jelentős javulást észleltünk. Igaz, hogy továbbra is stagnálás észlelhető, de mégis jelen van egy visszafogott fejlődés, ezt a tavalyi eredményekkel összevetve figyelhetjük a leginkább meg. Fontos, hogy az árukivitel nem hanyatlik, hiszen ennek a kivitelnek a részét képezik a mezőgazdaság révén előállított termékek is. Bebizonyosodott tehát, hogy más termékek csoportja helyettesíteni tud adott esetben egy hiánycikket, mint amilyennek most a kukorica számít. A kukorica is hamarosan ismét a részét képezi a kivitelnek, és ez garanciát jelent az adatok további javulására, a kivitel növekedésére is, mely az év első kilenc hónapjában már így is tíz százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – számolt be a kamara elnöke.
Filipović meglátása szerint az utolsó negyedévben mindenképp folytatódni fog ez a mérsékelt növekedés, mely jövőre minden bizonnyal kifejezettebbé válik. A legnagyobb gondot továbbra is a vásárlóerő csökkenése vagy stagnálása jelenti. Veszélyforrás a mezőgazdasági termékek árának esetleges csökkenése is, továbbá az árukivitel esetében az, hogy nem tudhatjuk, lesz-e kinek eladni, amit előállítunk.
Az év első felében Vajdaságban 3,6 százalékkal növekedett a tavalyi adatokhoz képest az ipari termelés. Szerbia egészét figyelembe véve az export jelentős, 21,8 százalékos növekedéséről beszélhetünk, Vajdaság ugyanakkor nem könyvelt el túl jó eredményeket ezen a téren, hiszen mindössze 3,2 százalékos növekedést valósított meg. Hozzá kell azonban tenni, hogy mindig az év második fele hozza a sikeresebbnek mondható adatokat.
A vajdasági árucsere értéke az év első felében 4925 milliárd dollárt tett ki, vagyis 0,6 százalékkal visszaesett. A kivitel értéke 2,157 milliárd dollárt, a behozatalé pedig 2,769 milliárd dollárt tett ki. A tartományi export leggyakoribb célpontja az Európai Unió piaca (58,1%), a CEFTA-régióban találnak vevőre a vajdasági termékek az esetek 25,1 százalékában. Az importáru legnagyobb része is az EU-ból érkezik (45,7%), Oroszország áll e tekintetben a második (21,1%), a CEFTA-régió pedig a harmadik helyen (6,5 százalékkal). A vajdasági árucsere-forgalom összesített és államokra lebontott adatait figyelembe véve megállapítható, hogy Oroszország számít a legjelentősebb külkereskedelmi partnernek (15,3%), majd Németország (10,5%), Olaszország (8,8%), Kazahsztán (6,5%) és Románia (6%) következik a „ranglistán”. A vajdasági árut a leggyakrabban Németországban értékesítik (12,7%), Bosznia-Hercegovina (10,9%), Olaszország (9,3%), Románia (9%) és Oroszország (8%) számít még jelentős partnernek e téren. Az exportcikkek közül a legjelentősebb bevételi forrást 2013 első felében a kristálycukor (64 millió dollár), egyes gyógyszerkészítmények (60 millió), a padlóburkolatok és a tapéta (55 millió) képezte. Tavaly ugyanebben az időszakban a kukorica kivitele 270 millió dolláros bevételt hozott, az idén azonban csak 29 milliót.
