Fél éve nyílt titok, hogy Görögországnak új mentőhitelre lesz szüksége. Berlinben a napokban cáfolták azt a médiahírt, mely szerint az új hitelprogram összeállítását már meg is kezdték volna. Ezt azonban csak nagyon kevesen hiszik el. A piaci szereplők legfeljebb annyit hajlandóak elfogadni mindebből, hogy a májusi európai parlamenti választások előtt egy kormány sem beszél szívesen Görögország megsegítéséről. Erre majd a voksolások után is vissza lehet térni, ha már tisztán látszanak az erőviszonyok az EU új parlamentjében.
Közben a színfalak mögött alighanem élénk egyeztetés zajlik a görög kormány és a külső hitelezők, vagyis az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői között. Feltehetően titokban, de azért mégis csak készül a harmadik mentőcsomag Görögország számára. Az eddigi kettő – amelynek összértéke 240 milliárd euró – ugyanis nem bizonyult elegendőnek. A 2011 óta folyósított hitel nagy része, vagyis mintegy 90 százaléka már elfogyott.
Az új mentőhitel értéke állítólag legalább 15–20 milliárd euró lehet. Bár ez az összeg a korábbi két csomag méretétől jócskán elmarad, jóváhagyás esetén tovább növeli a görög államadósságot, amely már így is eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 176 százalékát.
A harmadik mentőhitel azért kellene a hat éve recesszió fojtogatta Görögországnak, mert becslések szerint idén még mindig túl nagy lehet a költségvetés várható hiánya. Akár a 15 milliárd eurót is elérheti, s ezt a pénzt (hitel formájában) a kormány képtelen lesz a nemzetközi pénzpiacról beszerezni. Athén azonban csak akkor kaphatja meg az új hitelt, ha felgyorsítja az EU és az IMF által előírt strukturális reformokat.
Az euróövezet pénzügyminiszterei nemrég szóvá is tették, hogy Athén még mindig nem hajtotta végre az EU-val és az IMF-el egyeztetett intézkedések felét. Athén nem így látja. Antonisz Szamarasz miniszterelnök szerint kormánya már teljesítette a mentőhitelekért cserébe vállalt reformok 76 százalékát, ezért szó sincs komoly elmaradásról. Szamarasz és pénzügyminisztere, Janisz Szturnarasz ezért azt üzente a külső hitelezőknek, hogy további megszorításokról szó sem lehet.
Talán nem is a számok körüli vita a legnagyobb baj. Inkább az, hogy a válságkezelés és a reformok folytatásához nincs politikai konszenzus a görög parlamentben, a kormányban és közvéleményben sem. Ezért még mindig döcögve halad az állami vállalatok privatizációja vagy a közszféra, illetve a korrupt államapparátus bejelentett karcsúsítása (vagyis további alkalmazottak elbocsátása). Az adócsalók ellen meghirdetett hadjárat szintén akadozik.
A görögök már belefáradtak a válság leküzdése és az adósság csökkentése végett bevezetett kormányzati intézkedésekbe. További költségvetési kiigazításokat, nadrágszíjmeghúzásokat valószínűleg nem viselnének el. Az emberek többsége úgy véli: már az eddigi megszorítások is katasztrofális helyzetbe sodorták a társadalmat, az életszínvonal pedig nagymértékben csökkent. (A válság kezdete óta az alkalmazottak elvesztették a jövedelmük csaknem 40 százalékát.). Közben a munkanélküliség rekordmagasságba emelkedett.
Sok szakértő állítja, hogy egy új mentőcsomag sem fogja felpörgetni a görög gazdaságot, de még csak a stabilitás megteremtésére sem lesz elég. Legjobb esetben a fizetésképtelenséget, illetve a teljes összeomlást segíthet elkerülni.
Emiatt az IMF nemrég már a görög államadósság egy részének elengedését sürgette. Javaslata azonban sok uniós tagországnak nem tetszik. Közéjük tartozik Németország is, Görögország eddigi legfontosabb hitelezője. Berlin hallani sem akar a görög adósság elengedéséről.
Néhány görög közgazdász politikai megoldást sürget a válság megoldására. Szerintük sokkal hasznosabb lenne az eddigi hitelek visszafizetési határidejét meghosszabbítani, a kamatokat pedig csökkenteni.
Szamarasz kormányfő a héten azt állította, hogy nincs is szükség harmadik mentőcsomagra. Részben azért, mert szerinte a válság a végéhez közeledik hazájában, amelynek a költségvetési egyenlege – nem számítva az adósságszolgálati kötelezettségeket – már többletet mutat. Sőt, évtizedek óta először a külkereskedelmi mérleg sem deficites.
Szamarasz azt is jelezte, hogy a kormány ezentúl a gazdasági növekedés beindítására és a munkahelyteremtésre helyezi a hangsúlyt, amit alig várnak a görögök, hiszen az állástalanok aránya 27 százalék, a fiatalok körében ennek még a kétszeresénél is valamivel magasabb. Kormánya azzal számol, hogy a görög gazdaság – hat év visszaesés után – idén 0,6 százalékkal nő.
