Írország már megszabadult a külső hitelezőktől, Portugália szintén mielőbb szeretné lerázni őket, Görögország pedig, ahol az euróövezet adósságválsága 2009 őszén kirobbant, abban bízik, hogy az idén – hat év recesszió után – már enyhén növekszik a gazdaság. A régió néhány másik problémás országa – pl. Spanyolország – szintén előrelépésre számít 2014-ben.
A tavalyi utolsó negyedév adatai is reményt keltőek. Az EU-ban 2013 utolsó három hónapjában – éves összehasonlításban – átlagosan egy százalékkal nőtt a gazdaság, az euróövezetben csak 0,5 százalékkal. Ezekből az adatokból néhány elemző már azt a következtetést vonta le, hogy Európában megkezdődött a kilábalás a válságból, amelynek „hagyatékából” elsősorban a nagy munkanélküliség okoz továbbra is komoly fejfájást.
A gazdaságban tapasztalható biztató fejlemények és az optimista várakozások ellenére korai még az európai válság végéről beszélni. Az eurózóna talpra állása szintén még várat magára. Ez a meggyőződése Mario Draghinak, az Európai Központi Bank (ECB) elnökének is. Szerinte az eurót használó tagországok gazdasága még nagyon gyenge és kiegyensúlyozatlan.
A világ legnagyobb felzárkózó országait tömörítő BRICS-csoport tagjai, vagyis Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika ugyancsak komoly kihívások előtt állnak. A múlt év sem volt sikertörténet számukra, de az idén valószínűleg még több kihívással találhatják magukat szembe. Bár a szakértők közül senki nem temeti a BRICS országcsoportot, a davosi Világgazdasági Fórumon januárban már sok szó esett a trónkövetelőkről. Azokról az országokról – Mexikóról, Indonéziáról, Nigériáról és Törökországról –, amelyek komoly vetélytársaik lehetnek.
Az EU-ban és a BRICS háza táján tapasztalható nehézségek ellenére a világgazdaság azért várhatóan jobban teljesít 2014-ben. A piaci elemzők és fontos szakmai intézmények véleménye azonban teljesen megoszlik arról, hogy mely országok profitálhatnak a legjobban, és melyek lehetnek nagy vesztesek.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mindenesetre bizakodó. Nemrég 3,7 százalékra becsülte a világgazdaság idei növekedését; tavaly októberben még 3,6 százalékról szólt az előrejelzése.
A Világbank szintén felfelé módosította növekedési előrejelzését. A fejlett országok kilátásaival kapcsolatban ugyancsak optimista a szervezet. Az idei évre vonatkozó jelentés készítői felhívják a figyelmet, hogy néhány évvel ezelőtt még a fejlődő országok fontos szerepet játszottak a világgazdaság növekedésében. Ehhez azonban hozzáteszik: a fejlett világnak, így az Egyesült Államoknak és az euróövezetnek ismét jelentősebb szerep jut a globális színtéren.
A félévente kiadott Globális Gazdasági Kilátások című legutóbbi (januári) jelentésében a Világbank megállapítja: öt év pénzügyi válság után a fejlett országok vezetésével – és Kína folytatódó jó teljesítményének köszönhetően – lassan megkezdődik a világgazdaság gyarapodása. A dokumentum megjegyzi, hogy kisebbek lettek a világgazdaság kockázatai, de nem múltak el. A jelentés arra is utal, hogy a világgazdaságnak fel kell készülnie a kamatok növekedésére és a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában várható zavarokra (vagyis kevesebb pénz lesz befektetésekre).
A Világbank úgy számol, hogy a globális gazdaság az idén – a korábban várt 3 százalék helyett – 3,2 százalékkal növekedhet; jövőre 3,4 százalékkal, 2016-ban pedig 3,5 százalékkal. A fejlett országok csoportjából kiemelkedik az Egyesült Államok, amely 2017-ig évente háromszázalékos gyarapodásra számíthat, az eurózóna viszont legfeljebb 1-1,5 százalékosra. A fejlődő országok a tavalyi 4,8 százalékról 5,3-5,7 százalékra gyorsíthatnak. Ez ugyan lenyűgözőnek tűnik, de a 2003 és 2007 közötti nagy fellendülés időszakához képest lassúbb két százalékkal.
Az ókontinens felzárkózó gazdasági reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legújabb elemzése szerint is a világ gazdasága jó úton halad, s az euróövezet is elindulhat az erőteljesebb növekedés irányába. A közös valutát használó országok fejlődése azonban nagyon egyenetlen lesz.
