Közvélemény-kutatások szerint Oroszországban máig a Nu pagagyi a legnépszerűbb rajzfilm. Ha nem szeretnénk tükörfordítást, akkor ez valami olyasmit jelenthet magyarul, hogy: Na megállj csak! A gonosz, rossz, buta farkas és az okos, leleményes, fondorlatos nyuszi véget nem érő párharcát sokan hasonlítják mostanság az ukrán válság nyomán kialakult orosz–EU-ellentéthez, ami egyre súlyosabb gazdasági következményekkel is jár. Nem mindig teljesen világos azonban, ki a nyúl és ki a farkas ebben a mesében. Az is lehet, hogy a történet végén lesz majd egy nevető harmadik, menet közben pedig a szerepek is cserélődhetnek. Sokan viszont arra figyelmeztetnek: egyenes út lehet ez a harmadik világégéshez.
A legújabb közvélemény-kutatások adatai mutatják azt is, hogy Putyin otthoni népszerűsége szárnyal. Rekordmagasságra, 87 százalékra emelkedett az orosz elnök támogatottsága. A Krím félsziget bekebelezése, az ukrajnai lázadók támogatása és az emiatt bevezetett nyugati szankciók egyáltalán nem ártottak Putyin otthoni népszerűségének. „A helyzet egyre fokozódik.” Az Oroszország ellen szankciókat alkalmazó országok agrártermékeire elrendelt orosz embargó rendkívül fájdalmas lesz majd mindkét fél számára. Az EU többmilliárd eurós oroszországi gyümölcs- és zöldségexporttól esik el. A tilalom az orosz mezőgazdasági import tíz százalékát érinti, amit a lehető legrövidebb idő alatt pótolni kell. A szerbiai gyümölcstermelők szerint máris érezhető a kereslet növekedése. Az orosz média pedig az importtilalomban új lehetőségeket vél felismerni. Az embargó bizonyos elemzések szerint megadja majd az orosz élelmiszeriparnak a fejlődéshez szükséges lökést.
Oroszország teljes embargót vetett ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékek, baromfi, hal, sajt, tej és a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egyelőre egy évre szól. Egyesek számára hatalmas gazdasági lehetőséget jelent az előállt helyzet. Fehéroroszországi illetékesek máris bejelentették: országuk növelheti a sajt-, hús- és tejtermékek oroszországi exportját, de gyorsan megszervezheti a zöldség-gyümölcsáru fokozott mennyiségű szállítását is. A belorusz agráripar termékeivel azonnal helyettesíteni tudják az orosz piacon pl. a holland burgonyát vagy a lengyel almát.
Az ukrán konfliktus ürügyén bevezetett szankciók hátterében elemzők az amerikai érdekeket sértő orosz gazdasági lépéseket is emlegetnek. Moszkva nemrégiben Kínával hosszú távú gázszerződést írt alá, melyben már nem dollár-, hanem jüan-, illetve rubelelszámolásban egyeztek meg. A közelmúltban pedig az öt BRICS-ország – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – létrehozta közös alternatív bankját és valutaalapját, amelynek nem titkolt célja, hogy olyan ellenlábasai legyenek a Világbanknak és a Nemzetközi Valutaalapnak, amelyek magukhoz vonzzák a fejlődő államokat. Elemzők szerint ez egyenes út a dollár jelentőségének csökkenéséhez. Befolyásának megőrzése végett pedig az USA közismerten a fegyveres konfliktusoktól sem riadt vissza.
A moszkvai vezetés pedig a kelet-európai uniós vagy unióhoz közeledő országokat igyekszik különböző eszközökkel eltávolítani Brüsszelről. A szankciókra adott válaszok is elsősorban a kelet-európai országokat érintik. A legtöbb elemző máris rontotta az ezekre az országokra vonatkozó növekedési kilátásokat. Az oroszok által bejelentett intézkedések a lengyel és a bolgár gazdaságot sújthatják a legjobban.
Országunk specifikus helyzetben találta magát. Szerbia most akár 300 millió dollár értékben is exportálhatna élelmiszert Oroszországba, miután az importtilalmat rendelt el az ellene szankciókat alkalmazó országokból származó gyümölcsre, zöldségre, hústermékekre. A Szerbia és Oroszország között megkötött szabad kereskedelmi egyezménynek köszönhetően 2014 első félévében enélkül is hatalmas tempóban, 68 százalékkal nőtt az élelmiszeripari termékek kivitele. Az embargó bevezetése után még nagyobb arányban nőhetne. Kérdés azonban, mikor mondja majd az EU vagy éppen az oroszok Szerbiának, hogy: nu pagagyi – na megállj csak! Szerbia specifikus helyzetben van ebből a szempontból is. Valószínűsíthetően azonban előbb-utóbb még az eddigieknél is nyíltabban állást kell majd foglalni. A legújabb hírek szerint horvát és szlovén cégek komolyan fontolgatják szerbiai leányvállalataik megnyitását, hiszen így elkerülhetnék az embargót.
A helyzet tehát fokozódik és bonyolódik. Már a németeket is attól tartanak, hogy az oroszok elleni szankciók miatt nem lesz gazdasági növekedés. Sőt attól is, hogy a gázcsapok elzárása miatt lesznek, akik fűtetlen lakásokban tölthetik a telet. Másrészt talán arra serkenti majd Európát, hogy itt is azt mondják: na megállj csak, majd találunk más megoldásokat az energiaellátásra…
