A határon átnyúló IPA-program keretében július 24-én felavatták a folyami határátkelőt Magyarkanizsán. A 2013 és 2015 között megvalósult IPA-program célja a magyar–szerb folyami határátkelők létrehozása volt a Tiszán. A projektum teljes összege 1,5 millió euró, ebből Magyarkanizsa község hozzájárulása 200 ezer euró volt, amelyet a kikötőhöz tartozó három móló létrehozására és három hajó vásárlására költöttek. Egy hajót a rendőrség számára, kettőt pedig a katasztrófahelyzetek esetére szereztek be. A projektum megálmodói a határátkelőhely megnyitásától a személyforgalom, illetve a turizmus fellendülése mellett a teherforgalom intenzívebbé válására is számítanak.
Az Across the Tisa projektum végcélja, hogy meginduljon a teherszállítás, és kezdetét vegye az idegenforgalom, nemcsak a Tiszán, hanem a Dunán is. A program megvalósulásában Magyarkanizsa község mellett partnerként vett részt a Tartományi Régióközi Együttműködési és Helyi Önkormányzati Titkárság, a magyarországi DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség, a szegedi Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság.
Megyeri Tamás, az ATIVIZIG osztályvezető-helyettese a szegedi medencés kikötőt mutatja be a konferencia résztvevőinek (Fotó: Dávid Csilla)
Csókási Eszter, a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség igazgatója kifejtette, hogy a magyar–szerb határtérség életében nagy jelentősége van, hogy egyszerre három határátkelőhelyet avatnak fel.
– Szegeden a medencés kikötő és a személyforgalmi átkelőhely, valamint a magyarkanizsai kikötő került átadásra. Természetesen sokkal jobb lenne, ha nem lennének határok, da amíg vannak, az a célunk, hogy minél átjárhatóbbak legyenek. Nagyon régi probléma, hogy a Tiszán mindeddig nem volt biztosítva a határátlépés. Mind az áruszállítás, mind a személyszállítás rendkívül csekély mértékű. Ezen akartunk a partnerekkel együtt segíteni. A projektum létrejötte magában nem elég, ezért úgy gondoltuk, hogy tájékoztatjuk a polgárokat és az érdeklődő turistákat. Több különböző, ötnyelvű kiadványt készítettünk el, amelyekben bemutatjuk az eurórégió dunai és tiszai vízi potenciálját, azaz hogy hol lehet kikötni, tankolni, áramot és vizet vételezni, és hogy mit lehet megnézni. Informáltuk a szállítmányozási cégeket is, hogy egy új lehetőség áll a rendelkezésükre, a Tiszát most már hatékonyabban használhatják. Emellett kezdeményeztük a Tisza nemzetközi úttá nyilvánítását – nyilatkozta Csókási.
A projektum kivitelezői átfogó tanulmányt készítettek a közlekedési infrastruktúráról, szerb és magyar nyelvtanfolyamokat szerveztek Szerbia és Magyarország határrendőreinek, továbbá információs napon tájékoztattak a Tisza által biztosított lehetőségekről. Jelenleg a Duna számít nemzetközi, a Tisza pedig nemzeti hajóútvonalnak azzal, hogy Magyarország és Szerbia korábbi megállapodása alapján e két ország már évtizedek óta kölcsönös kereskedelmet valósít meg a Tiszán is.
– Ebben a projektumban a szerepünk kulcsfontosságú, hiszen a Tiszán végbemenő személyforgalom számára a főkapitányság létrehozta a nemzetközi normáknak megfelelő infrastruktúrát. Összetett munkát végeztünk. Amíg nem jött létre ez a projektum egy pontont béreltünk, amely nem volt alkalmas személy- és áruforgalom ellenőrzésére. Felmértük a terepet, kikértük a szakmai véleményeket, majd felkértünk egy mérnököt, aki elkészítette a határátkelők terveit, és ezt követően pályázati úton kiválasztottuk a kivitelező céget. Augusztus 1-jén reggel hét órától az átlépésnek semmiféle akadálya nem lesz – szögezte le Papp Károly a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági főkapitánya.
Fejsztámer Róbert, a magyarkanizsai önkormányzat gazdasági, pénzügyi és fejlesztési főosztályának vezetője, valamint a határátkelőhelyek megvalósításával foglalkozó projektum koordinátora ismertette a fontosabb részleteket.
– A projektumról szóló szerződést 2013-ban írták alá, de azt megelőzően egy évig egyeztettek a szegedi és magyarkanizsai felek. Az egyezség megszületésekor Magyarkanizsa az idegenforgalomi kikötő kialakítására összpontosított. A projektum 85 százalékát az Európai Unió finanszírozta, 15 százalékát pedig a tartomány. Néhány héten belül Szerbia tiszai szakaszán az egyetlen nemzetközi turisztikai kikötő megnyílik Magyarkanizsán. Turisztikai szempontból akkor lehet teljesen kifotrott projektumról beszélni, ha a többi Tisza-menti település is bekapcsolódik – mutatott rá Fejsztámer.
