Mihez kezd az állattenyésztő, ha elpusztul a jószága? Először értesítenie kell a helyi önkormányzat állat-egészségügyi szolgálatát, de ha ilyen nincs az adott községben, fel kell hívnia a legközelebbi dögfeldolgozó üzemet. Ha az üzem kamionsofőrjének 200–300 kilométert kell vezetnie azért, hogy elszállítsa az elpusztult állatot, akkor ez rendkívül költséges megoldás a jószágtenyésztő számára. A megoldást a lokális hulladékbegyűjtő központok létesítése jelentené. Amikor egy ilyen telepen 8-10 tonna állati tetem összegyűlik, akkor a dögfeldolgozó üzem kamionjával elszállítják az állati hulladékot.
Szerbia európai uniós felzárkózásának többek között egyik követelménye az országban elpusztult állatok tetemeinek kezelése a környezetvédelmi szempontoknak megfelelően. Erre a célra uniós pénzösszegek állnak rendelkezésre, a projektum megvalósítását térségünkben pedig a Tartományi Regionális Fejlesztési Ügynökség és a verseci székhelyű Stanište Ökológia Központ illetékesei vállalták magukra. Miként haladnak az előkészületek és milyen újdonság várható az ügyben a közeljövőben? A kérdéssel Dejan Maksimovićot, a verseci Stanište Ökológiai Központ munkatársát kerestük fel.
– Az európai uniós csatlakozási folyamatok során Szerbia számára az egyik legnagyobb kihívás az uniós környezetvédelmi és mezőgazdasági előírásokhoz való felzárkózás. Szerbiában ugyanis évente 25 ezer tonnányi az elpusztult állati hulladék, valamint a levágott állatokból mintegy 220 ezer tonna hulladék származik – mondja Maksimović.
Az európai uniós szabályzat szerint három kategóriába sorolják az állati eredetű hulladékokat. Az emberre a fokozott, valamint a kevésbé veszélyt jelentő hulladékok az első két kategóriába tartoznak, a harmadik kategóriába pedig az egészséges állatok levágása során keletkezett hulladék sorolható. Az első két kategória hulladékot meg kell semmisíteni, a harmadik kategóriás pedig feldolgozható jószágtápnak vagy házi kedvencek számára.
Két évvel ezelőtt az Európai Unió élelmiszerügyi és állat-egészségügyi irodájának munkatársai Szerbiában felmérést végeztek, és megállapították, hogy a dögfeldolgozó üzemek kapacitása elegendő lenne, de az a baj, hogy az állati hulladék kb. 90 százaléka nem jut el ezekbe az üzemekbe, sőt ami ennél is nagyobb gond, hogy egy részük bekerül az emberek számára készült élelmiszerekbe is. A fő problémát tehát a lokális hulladékgyűjtő telepek hiánya jelenti – ecsetelte Maksimović a szerbiai helyzetet.
Becslések szerint Szerbiában 30–35 hulladékgyűjtő telepre lenne szükség, jelenleg azonban csak kettő van, egyik Versecen, a másik pedig Nagykikindán. Smederevón is van egy hulladékgyűjtő telep, amely jelenleg nem működik, de várhatóan ősztől üzembe helyezik. Nagy problémát jelent ezeknek a gyűjtőtelepeknek a hiánya, mert emiatt az elhullott állatok rendszerint nem a megfelelő helyre kerülnek.
– Egy hulladékgyűjtő telep megépítése és 2-3 darab, erre a célra átalakított jármű beszerzése 250–350 ezer euróba kerül. Egy ilyen központ akár 2–4 község szükségleteit is elláthatná. A jelenlegi helyzetet kétféleképpen lehet orvosolni: vagy a saját költségvetésből, vagy európai uniós pénzösszegekből. Ha uniós forrásokat akarunk megpályázni a hulladékgyűjtő telep megépítéséhez, akkor el kell készíteni a megvalósíthatósági tanulmányt és az igazgatási tervet, valamint be kell szerezni az építékezéshez szükséges engedélyeket.
– A Stanište Ökológiai Központ a községek számára segít begyűjteni a szükséges dokumentációt, és elkészíti a terveket. A Románia–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program forrásait megpályázva a Stanište elkészítette a verseci hulladékgyűjtő telep dokumentációit, így a központ 2008-ban megépült. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának a forrásaiból pedig 2014-ben elkészült a két járművel ellátott smederevói hulladékgyűjtő telep is. 2012-ben és 2013-ban Törökkanizsa, Užice és Knjaževac községek számára készítettük a pályázati anyagokat. A Norvég Királyság belgrádi nagykövetségének segítségével az év végéig elkészítjük Szabadka, Sjenica, Čačak és Dimitrovgrad pályázati anyagait, így 2017-re ezekben a községekben is elkészülhetnek a hulladékgyűjtő telepek – összegezte az eddigi eredményeket Maksimović.
A verseci Stanište Ökológiai Központ animációja kiválóan bemutatja a szerbiai helyzetet, a kisfilm a www.youtube.com/watch?v=7SqBJzSBWaU linkre kattintva tekinthető meg.
