A munka tette az embert emberré. Nem kell külön megmagyarázni, hogy az egész mai értelemben vett emberi civilizáció a hasznos munkán alapszik. Ugyanakkor ellentmondásosnak tűnik, de megállapítható, hogy a mai modern társadalmak alapvető problémája az emelkedő munkanélküliség. Pedig az lenne a logikus, hogy minél többen vagyunk, annál többen végezhetnénk különféle hasznos tevékenységeket, amitől mindannyiunk életminősége jelentősen javulna, és mind nagyobb mértékben elégíthetnénk ki szükségleteinket. Valahol azonban valamiért megbomlottak az arányok, illetve lehet, hogy a piacok ezen a globális szinten – torzulásokkal teli világunkban – már nem képesek olyan módon „önszabályozni” a dolgokat, hogy az események jó irányt vegyenek.
A gyerekek képezik azt a társadalmi réteget, amely még nem dolgozik – noha sajnos még most is van arra példa a világban –, hogy kis pénzért a kiskorú munkaerőt is kizsákmányolják. A másik nagy csoportja a nem aktív lakosságnak az a rétege, melyet az idősek képeznek. Ők a nyugdíjasok, már ahol, és aki részesül ilyen ellátásban. Rajtuk kívül, és természetesen a betegeket, vagy más hátrányos helyzetűeket kivéve, megkülönböztetjük a foglalkoztatottak rétegét, valamint a munkanélkülieket. Az előbbi csoportba tartoznak azok, akik valamilyen fizetett munkát végeznek. A munkanélküliek csoportjába viszont azok tartoznak, akik nincsenek foglalkoztatva, viszont folyamatosan és aktívan munkát keresnek. A logika szerint és nemzetközi definíciók alapján is, azok, akiknek nincs munkájuk, de nem is keresnek munkát, nem számítanak bele a munkaerő-állományba. Van ugyanis a lakosságnak egy ilyen rétege is. A munkanélküliségi ráta pedig az a szám, amelyet úgy kapunk, hogy a munkanélküliek számát elosztjuk a teljes munkaerő-állománnyal.
MINDEN ÖTÖDIK EMBER MUNKANÉLKÜLI?
A Köztársasági Statisztikai Intézet napokban nyilvánosságra hozott adatai alapján Szerbiában ismét növekedett a munkanélküliségi ráta. Áprilisban 19,2% volt a munkanélküliek aránya, ami 3,6%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A hétezer háztartásra kiterjedő felmérés több mint húszezer embert érintett. Lesújtó felismerés, hogy a ráta Vajdaságban a legmagasabb, közel 21%-os. A fővárosban ugyanakkor „csak” 14%. A statisztikai felmérésnek megvannak a szigorú matematikai szabályai, hogy hogyan kell meghatározni a minta nagyságát és összetételét. Nyilván nem férhet hozzá kétség, hogy a felmérést professzionálisan végezték el. A számadatokat ennek ellenére fenntartásokkal lehet csak kezelni és elfogadni, az ismert és már sokat emlegetett társadalmi sajátosságainknak köszönhetően. A társadalmunkban tapasztalható torzulások ugyanis az élet minden területére kiterjednek, így a hivatalos adatok is torz képet nyújtanak. A fekete- és a szürkegazdaság arányát a társadalmi össztermék előállításában csak becsülni lehet. A feketén dolgozók, illegálisan foglalkoztatottak aránya ugyancsak nehezen állapítható meg, annál is inkább, mivel folyamatosan változik. A másik oldalon viszont számos olyan munkanélküli személy van, aki valamilyen okból nem szerepel a hivatalos nyilvántartásban. A hivatalosan nyilvántartásban szereplők bizonyos százaléka viszont dolgozik, csak feketén. A teljesen pontos adatok így teljesen ismeretlenek.
A munkanélküliség leggyakoribb oka a fogyasztói oldalon jelentkező elégtelen kereslet. Ezt hívjuk konjunkturális munkanélküliségnek. Az is munkanélküliséget okoz, ha a munkakereslet és a munkakínálat szerkezetében eltér egymástól. Ezt strukturális munkanélküliségnek nevezzük. Amikor például a magasan képzettek kategóriájában a mezőgazdasági mérnökök közül többen is munkát keresnek, gyógyszerészből viszont nincs elegendő, a jelenség ebbe a kategóriába sorolható. A megoldás az átképzés lenne, de átképezhetők-e az állattenyésztők gyógyszerésszé? Rövid távon természetesen nem. Az ilyen típusú munkanélküliséget csak hosszú távú előrelátással lehetne csökkenteni. A strukturális munkanélküliség egy különleges megjelenési formája a női munkanélküliség. Több szakma is jellemzően elnőiesedett. Ezek azok, amelyekben sok a munkanélküli az utóbbi években, mint az egészségügyi kisegítő személyzet vagy a pedagógusok, óvónők. Szerbiában viszont sajnos még mindig sok helyen jellemző, hogy két egyformán alkalmas jelölt közül a férfit választják ki a munkakör betöltésére. Esetenként az is jelenség, hogy a nők azonos munkáért kisebb bért kapnak.
Technológiai munkanélküliségről akkor beszélhetünk, amikor a technikai fejlődés következtében alakul ki munkanélküliség. Ez leginkább az alacsonyan képzett vagy képzetlen munkavállalók körében figyelhető meg. A technikai fejlődés során elsősorban magasan képzett emberekre van szükség a fejlett gépek programozásához, kezeléséhez, míg a betanított vagy segédmunkások körében, akik korábban a munkát fizikai erővel vagy egyszerűbb gépekkel végezték, megnőtt a munkanélküliség.
A súrlódásos munkanélküliség a munkanélküliség egy másik formája. Az emberek sok esetben munkahelyi problémák, munkahelyváltás vagy lakóhely-változtatás miatt veszítik el munkahelyüket. Ez a fajta munkanélküliség általában átmeneti, különösebb problémát nem okoz. A mostani válságos időkben nem ez a fajtája képezi a gondot, de érdemes megemlíteni.
A szakirodalom az említett kategóriákon kívül ismeri még a rejtett munkanélküliség definícióját is. Erre az egyik legjobb példa, amikor egy földműves kis földterülettel rendelkezik, melyen nincs számára és családja számára elegendő munka, viszont valamiért ragaszkodik birtokához.
A munkahely elvesztésével kapcsolatos félelem, a lélekbúvárok szerint, a halálfélelemhez hasonlatos. Az emberek bizonyos csoportjai különösen veszélyeztetettek, hogy a világban végbemenő gazdasági, de egyben sokrétű válság hatására pszichésen megbetegedjenek. Két fő csoport van, amelyek a gazdasági ínség idején különösen veszélyeztetett, hogy pszichésen megbetegedjen. A szegénységtől közvetlenül veszélyeztetett, vagy eleve szegény emberek, és azok, akik a gazdasági helyzet révén kritikus helyzetbe kerülnek. A munkahely elvesztése nyomán felléphetnek önértékelési- és személyiségzavarok, depresszió, társadalmi visszavonulás, antiszociális viselkedési formák. A munkahely, a vállalat, a cég az egyén saját identitásának meghatározó része. Ha ez hirtelen megszűnik, ez az egész személyiség megingásához vezethet, melynek következményeképp pszichés válság alakulhat ki – vélik szinte egyöntetűen a pszichológusok. Az Egészségügyi Világszervezet már a válság kezdetén figyelmeztetett, hogy a globális pénzügyi válság fokozott pszichés válsághoz fog vezetni világszerte. Amikor tehát szokatlan és kirívó dolgokat hallunk és tapasztalunk társadalmunkban, az a legtöbb esetben az említett okokra is visszavezethető.
