Gyakran hallani, hogy a hamisított termékek korában élünk. Talán valóban így is van. Az emberiség történelme folyamán soha nem volt még ekkora mennyiségű hamisítvány forgalomban. Ez részben azzal is magyarázható, hogy maga az árutermelés volumene is jelentősen megnőtt, másrészt viszont a gazdasági válság következménye. A hamisítás kezdete viszont feltehetően egyidős az árutermelésen belül a specializáció kialakulásával.
A termelőnek alapvető érdeke, hogy vevői elégedettek legyenek a termékeivel, szolgáltatásaival. Ezzel érheti el azt, hogy ne csak egyszer és véletlenszerűen vásároljon nála egy-egy vásárló, hanem folyamatosan. Ennek érdekében sok munkát és energiát fordít arra, hogy a termékei folyamatosan jó minőségűek, megbízhatóak legyenek. A szándék azonban csak akkor ér valamit, ha a vevő be tudja azonosítani, melyik az a termék, amelyben bízhat, melytől a szükségletei teljes kielégítését várhatja el. Ezért látják el a gyártók a saját termékeiket olyan megjelöléssel, védjeggyel, amelyekről a fogyasztó, a potenciális vásárló felismeri azokat. A hamisítók pedig általában egyszerűen csak lemásolják a védjegyeket. Ez jelenti a hamisítás egyik fajtáját, de van még egy típus, talán elképesztőbb és veszélyesebb forma, amikor nem a márka a hamis, hanem eleve a termék nem az, mint aminek eladják. Hamis méz, bor, tej és tojás is létezik. Gyakorlatilag már valóban mindent hamisítanak. A kozmetikai termékek, hétköznapi elektronikai eszközök, de az élelmiszerek és a gyógyszerek esetében sem tudhatjuk biztosan, mi hamis és mi az eredeti. Olyan elképesztő híreket olvashatunk, hogy a legkomolyabb technológiát igénylő űrrepülőgép-alkatrésztől kezdve és az egyszerű tyúktojással bezárólag ma már mindent hamisítanak. A sporteszközökön, a csöveken, csaptelepeken, mobiltelefon-akkumulátoron át a gépkocsialkatrészekig mindenből van hamis.
Nem létezik pontos kimutatás róla, de következtetni lehet, hogy Szerbiában a leggyakrabban hamisított termékek közé a ruházati cikkek, a kozmetikumok, valamint a szerzői jog megsértésével forgalmazott hang- és képhordozók, illetve szoftverek tartozhatnak. Az európai uniós szinten végzett felmérések szerint a hamisítás által leginkább érintett iparágak a szoftver-, textil, ruházati-, zene-, filmipar, és az autóalkatrész-gyártás.
AZ OLCSÓ HAMISÍTVÁNY
Annyira tökéletes hamisítványok készülnek ma már, hogy valóban nehéz felismerni, melyik az eredeti és mi a másolat. Elsősorban az árakból következtethetünk. A hamis termékek általában feltűnően olcsóak. Ismerünk olyan eseteket is, amikor a vevő eleve tisztában van azzal, hogy hamisítványt vásárol, viszont a termék olcsósága miatt úgy dönt, hogy megvásárolja. Ruházati cikkek, lábbelik esetében gyakori ez. Az illető általában úgy gondolkodik, hogy megéri neki kis pénzért azt a látszatot kelteni, hogy márkás termékeket visel. A gyakorlatban azonban leginkább az történik, hogy rövid viselés, illetve az első mosás után láthatóvá válnak a terméknek azon hiányosságai, melyek egyértelművé teszik, hogy hamisítványról van szó. Talán kevesen tudják, hogy esetenként a hamis sportcipő olcsó ragasztójából olyan mennyiségű rákkeltő anyag párolog, hogy a cipőket tartalmazó szállítókonténereket csak különleges óvintézkedések mellett szabad kinyitni. Ha egy lábbeli ilyen veszélyeket rejt, talán nem nehéz elképzelni mi lehet a nem eredeti gyógyszerben vagy például a hamisított szalámiban. Vannak egészen elképesztő esetek, mikor hamisított gyógyszerek az útjavításnál használt festéktől ugyanolyan sárgák, mint az eredeti gyógyszer, a tartalma pedig téglapor. Általában a kereslet határozza meg, hogy mit érdemes hamisítani. Hamis potencianövelőktől a hamis H1N1 gyógyszerekig széles a választék. A hamisítók kreativitása határtalan, technikájuk egyre inkább fejlődik. Ezért nem könnyű első ránézésre felismerni a nem eredetit. Árulkodó lehet az árusítás helye. Eredeti termékeket ritkán árulnak piacokon vagy utcai árusok, házalók. Ugyanakkor tévhitnek számít, hogy a piacokon árulják a hamisítványokat, az üzletekben az eredetit. Sajnos az üzletekben is gyakran „bevásárolhatunk” hamisítványokból. Csalásra utalhat még, ha hiányzik az eredeti csomagolás, illetve nem adnak használati utasítást és jótállási jegyet.
NEGATÍV GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEK
A hamisítás számos kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatással jár. Az ilyen termékek általában gyenge minőségűek, és ez bizonyos termékkategóriák esetében komoly veszélyt jelenthetnek a fogyasztók egészségére, de a környezetre is. Különösen a gyógyszerek, az élelmiszerek, a vegyszerek veszélyesek ilyen szempontból. A gazdasági hátrányok közül kiemelhető, hogy a hamisítványok elterjedtsége csökkenti a külföldi tőkebefektetések számát. Egy márkás termék gyártója számára kevésbé vonzó befektetési terepet jelent egy olyan ország, ahol gyenge a jogérvényesítés, ahol virágzik a kalóztermékek gyártása és forgalmazása. A hamisítás aláássa az innovációt és a gazdaság versenyképességét. Gyakran a szervezett bűnözés keretében jelenik meg. Melegágya a korrupciónak is. A hamisított termékek elveszik a piacot a jogtiszta termékek gyártói elől. Ennek következménye a legális munkahelyek számának csökkenése. A tisztességtelen piaci szereplők megpróbálják a fejlesztésre, biztonságra, minőségre és reklámra fordított költségeket megspórolni. A legegyszerűbb megoldás erre, lemásolni egy hasonló profilú cég termékét, szellemi alkotását, vagy a saját terméket a befutott cég védjegyével ellátni. Az említett költségeket azonban az eredeti termék gyártója sem véletlenül fizeti. Tulajdonképpen ettől lesz jó minőségű és biztonságos az, amit előállít. Ezért tisztességtelen a hamisítás.
A hamisítók egyre fejlődnek, a másolatok egyre jobbak, a hamisítványok egy részét képzett szakértők is csak laboratóriumi vizsgálatokkal tudják kiszűrni. A lefoglalt termékek többsége a távol-keletről származik, de a hamisított élelmiszer első számú forrása immár Törökország. Grúzia a kozmetikumok terén tört be az élmezőnybe. Pontos mérés és becslés nem igen készült a válság hatásáról a hamisított termékek piacára, de egyértelműen látszik, hogy növekvő tendenciát mutat az utóbbi években a nem eredeti árucikkek forgalma.
ELKÉPESZTŐ…
Néha elképesztő dolgokról értesülhetünk. 2009-ben, Kínában jelentős mennyiségű hamis tojást talált a hatóság. Fele annyiért árulták, mint az igazit. A fehérjéhez többek között zselatint, ismeretlen eredetű fehér port, benzoesavat, és ipari timsót használnak. A sárgájához színezőanyagot kevernek össze egy folyékony anyaggal, amit aztán egy kerek műanyagformába öntenek ki sárgája formájúvá. A tojás héját parafinból készül mázból öntik rá a megszilárdult tojásra, és szárítják. Az eredmény megtévesztésig hasonlított az igazi tojásra. Akik kóstolták, azt állítják, ízre sem lehet megkülönböztetni az eredetitől. A mérgező gyerekjátékok és a melanin-botrány után valóban elképesztő és félelmetes, hogy már a tojás sem biztos, hogy eredeti. Talán a jövő egyik sarkalatos kérdése lesz majd, hogy mi volt előbb: a hamis tyúk, vagy a hamis tojás?
