Honoré de Balzac francia irodalmár, a realista regény megteremtőinek egyike. Neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel, annak ellenére, hogy állítólag még a helyesírással is komoly gondjai voltak. A 160 évvel ezelőtt elhunyt irodalmártól származó idézetekkel –, feltehetően nem véletlenül –, nap mint nap találkozhatunk. Esküvői meghívókon, iskolai ünnepek alkalmával a táblákon, évfordulók alkalmával, vagy emlékkönyvekben, és különböző vallási ünnepeken is gyakran használják Balzac idézeteit. Talán ő maga sem hitte volna annak idején, hogy majdnem kétszáz évvel később még gazdasági jellegű írásokban is rá hivatkoznak majd. „Minden nagy vagyon mögött bűn rejtőzik." – írta annak idején Balzac. Ez egyértelmű utalás arra, hogy a pénz nemcsak manapság lett a legnagyobb mozgatóerő és egyben a legnagyobb gond is az élet szinte minden területén. A pénz hatalom, a pénz sorsokat befolyásol, a pénz felemel és/vagy a mélybe, erkölcsi züllésbe, esetenként nyomorba taszít. Ez utóbbi eset a leggyakrabban akkor állhat fenn, ha nincs pénz, illetve kevés van belőle.
A The Guardian című brit napilap az ENSZ illetékeseire hivatkozva arról cikkezett, hogy a Föld egészének GDP-je legalább egyötöd részben a szervezett bűnözésből eredeztethető. A kábítószer- és fegyverkereskedelem, a prostitúció, az emberkereskedelem, az adócsalás és más illegális tevékenység hatalmas pénzeket mozgat, melyek tisztára mosása szintén egy hatalmas üzletággá fejlődött. A tevékenység globalizált világunkban minden eddigieknél nagyobb méreteket öltött. A lapban utalás olvasható arra vonatkozólag is, hogy a globális pénzügyi válság a világ vezető pénzintézeteit, és legnagyobb bankjait arra a lépésre kényszeríthette, hogy a „piszkos” pénzek tisztára mosásával, illetve a kétes eredetű pénzek felhasználásával kerüljék el saját összeomlásukat, vagy esetenként az ilyen pénzeknek köszönhetően erősítsék meg piaci pozícióikat. Az úgynevezett összeesküvés-elméletek hívei és támogatói –, megmondtuk felkiáltással –, azonnal élesen reagáltak. Bebizonyosodni látják azon elméleteik valóságát, hogy a háttérből egy mindent átszövő és behálózó világhatalom irányítja történelmünk alakulását, a krízis pedig csupán egy mesterségesen kreált valóság, ami a pénzügyi folyamatok átrendeződését és a felgyülemlett „piszkos”, azaz kétes eredetű pénzek tisztára mosását szolgálja.
SEMMI ÚJ A NAP ALATT?
„A látható ok nélkül keletkezett vagyonok titka olyan bűn, mely feledésbe ment, mert ügyesen követték el." – jegyezte le szintén Balzac közel kétszáz évvel ezelőtt. Ha nem tudnánk, hogy tőle származik az idézet, azt hihetnék, valamelyik mai, felvilágosult, vagy csak tájékozott gondolkodó, vagy elemző kortársunk jutott ilyen következtetésre. Talán a nagy francia író zsenialitása is abban rejlett, hogy tisztán látott bizonyos korokon átnyúló folyamatokat és dolgokat. Egyrészt ezt lehet megállapítani, másrészt viszont azt, hogy a szervezett bűnözés nem új keletű jelenség. Mostanra vált azonban egyértelművé, hogy az egyre növekvő méretű pénzmosás már nem regionális keretek között zajlik, hanem a műszaki fejlődés következtében globális kihívást jelent a nemzetállamok számára. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre –, éppen a dolog nem legális volta miatt –, csak becslésekre hagyatkozhatunk tehát azzal kapcsolatosan, mekkora összegeket mosnak tisztára éves szinten. A legszerényebb becslések szerint is a globális pénzmosás összege évente – a kábítószer, prostitúció, fegyverkereskedelem, embercsempészek és egyéb bűnözők illegális tevékenysége révén – legalább ezermilliárd dollár, de vannak, akik több ezer milliárdokat emlegetnek. Maga az elképesztő, a legtöbb ember számára fel sem fogható összeg talán nyilvánvalóvá teszi, mekkora politikai, és gazdasági jelentősége van a dolognak, mely ugyanakkor egyben komoly biztonságpolitikai kihívást is jelent. Elméletileg ugyanis a pénzmosás jelentős kárt okoz a világ gazdaságának, egyben torzítja is a szabad piaci mozgásokat. Minél inkább növekszik a legalizálni szánt összeg, annál inkább veszélyezteti az egyes nemzetgazdaságok normális működését. A pénzmosás korábbi jellemzői mostanra alapvetően megváltoztak. A pénzmosásban a fegyverkereskedelemből származó jövedelmek legalizálása fokozatosan kezdi átadni helyét a kábítószer-kereskedelemből, és a prostitúcióból keletkezett pénz tisztára mosásának. Az említett „iparágak” mellett a nagy értékű adócsalások és sikkasztások ma már jelentősebb összegekről szólnak. A súlypont ilyen irányú áthelyeződéséről „beszélnek”. A nemzetközi pénzpiac a globalizáció következtében soha nem látott mértékben kiszélesedett. A bankok, és más pénzügyi közvetítő rendszerek nemzetközivé váltak, így a nemzeti határokat átívelő gazdasági, és ezzel együtt pénzügyi kapcsolatok hálója a bűnözés nemzetközi szinten való szervezését és lebonyolítását nagymértékben elősegítheti. Az említett folyamathoz a rohamosan fejlődő elektronikus átviteli rendszerek kiváló technikai alapot, műszaki hátteret biztosítanak. A pénzmosásban érintett országok köre jelentős mértékben kibővült. Ennek következtében az összegek is jelentősen bővültek. Ugyanakkor megváltozott a tisztára mosott felhasználásának célja is. Az emberi kreativitás itt is diadalmaskodni látszik. Vannak azonban jobban és kevésbé érintett országok és régiók. Egy egész ország bankrendszerébe vetett bizalom csorbulhat, amennyiben az érintettség gyanúja felmerül. Ez viszont az adott ország egész gazdasági teljesítményére kihatással lehet. Irreális keresletet, illetve kínálatot is generálhat a pénzmosás. Ilyenkor az áruk nem a piac diktálta árakon kerülnek adás-vételre, hanem mesterséges, illetve bizonyos körök által kreált árakon. Itt kell megjegyezni, hogy az előző mondat esetében bármi nemű hasonlatosság a szűkebb környezetünkben fennálló piaci viszonyokkal, csak a véletlen műve lehet. Általában a pénzmosási céllal alapított vállalkozásokat elsődlegesen nem a jövedelmezőségi cél hajtja, hanem az, hogy megfelelő piaci tranzakciókkal eltakarják a pénzek eredetét. A laikusok számára gyakran érthetetlen tevékenységük viszont így egész gazdasági ágazatokat sodorhat a csőd szélére.
Amellett, hogy egyesek az összeesküvés-elméletek beigazolódását vélik felismerni a gazdasági válság folyamataiban, egyéb meglepő megállapítások is napvilágot láttak. Vannak ugyanis olyan vélemények, hogy a válság azért nem lett még mélyebb és pusztítóbb, mert a nem legális pénzek afféle biztonsági szelepként, túlfolyóként működve ki-, és beáramlanak a legális keretekbe. Ezzel viszont akarva-akaratlan némiképpen stabilizálják azt. A valóság pedig az, hogy sem az összeesküvés-elméleteket, sem pedig a stabilizáló hatást nem lehet egyértelműen sem bizonyítani, sem pedig elvetni. Azonban elég csak szűkebb környezetünkben szétnézni, máris láthatjuk azt, hogy meghökkentő méreteket öltött és virágzik a feketegazdaság, ami szintén ebbe a kategóriába sorolható. Balzac előzőleg említett megállapításai pedig ma is legalább annyira aktuálisak, mint közel kétszáz évvel ezelőtt. A pénz tekervényes útjait a ma fennálló körülmények között szinte lehetetlen végigkísérni. Pedig szintén Balzac, és szintén nagyon régen azt is mondta: „A tekervényes utak nem vezetnek jóra."
