A hazai állattenyésztésre mért végső csapásnak tartják a bánáti gazdák az államfő által a minap bejelentett tejbehozatalt. Aleksandar Vučić azt közölte, hogy a tejhiány áthidalása érdekében három hónapon keresztül az Imlek 3000 tonna tejet importál Lengyelországból, a Lactalis pedig 6000 tonnát Csehországból.
„A behozatal az egyetlen módja annak, hogy eltussolják a tejhiányt és a felvásárlási ár körüli problémákat. Ez nem más, mint végső csapás az állattenyésztésre" – fogalmazott Dejan Trajković székelykevei gazda. Mint mondta, nem tudja, kinek a zsebébe kerül a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej esetében korábban meghatározott 120, és a múlt héten engedélyezett 128,99 dináros hatósági ár közötti különbözet, valamint a 12-ről 5 százalékra csökkentett árréskülönbözet. A tejgyár neki eddig nem ígért több pénzt a kiskereskedelmi ár emelése folytán, de tapasztalata szerint a felvásárlási árat egyébként is a legnagyobbak, az Imlek és a Somboled határozzák meg, és ha ezek nem fizetnek többet, akkor a többiek is ugyanúgy járnak el. „Emiatt kértük az államot hónapokon át arra, hogy határozza meg a tej védőárát, de mindhiába, azt mondták, nem avatkozhatnak a magánbizniszbe" – mondta Trajković.
A Nagykikinda melletti Nákófalván (Nakovón) gazdálkodó Josip Mačković „gratulált" az államnak a tejbehozatali ötlethez. „Úgy látszik, hogy a hazai tejtermelők az állam számára lényegtelenek, nincs rájuk szükség. Ahelyett, hogy nekik segítenének, importálják a tejet, és a lengyel meg a cseh tejtermelést serkentik" – állapította meg Mačković, hozzátéve, hogy még mindig nem kapta meg a termelői tiltakozások nyomán egy hónapja ígért, csupán egy negyedévre 10-ről 15 dinárra emelt tejprémiumot. „Nem a behozatal a megoldás, hanem segíteni kell az ágazatot, mert ha megsemmisítik, nemcsak tejet, hanem húst is importálni kell, sőt termőföldet is, mert istállótrágya nélkül nem tud megújulni a humusztartalma" – figyelmeztetett Mačković.
A prémiumigénylési adatok szerint az országban a mintegy 25.000 állattenyésztő 100.000 embert foglalkoztat.
