Nem ritkán hallhatunk olyan kijelentéseket, hogy országunk a régióban vezető helyen áll, vezető szerepet tölt be a térségben, illetve, hogy elöljáró valamiben. Természetesen leginkább a politikusok szájából hangzanak el ilyen értékelések, és szinte mindig elmarad a pontos definíció, hogy a régió, vagy térség alatt tulajdonképpen mely területet, mely országokat értik. Gazdasági témák esetében is gyakran üti meg fülünket ilyen kijelentés.
Természetesen ilyenkor az emberben ez mindig olyan gondolatokat ébreszt –, hogy lám –, a régióban a többiek gyengébbek nálunk, így talán nem is olyan rossz a helyzet. Ha azonban próbálunk kicsit utánanézni a dolgoknak, sajnos arra a megállapításra juthatunk, hogy a különböző nemzetközi kimutatások alapján a szűkebb, vagy tágabb értelemben vett térség, vagy régió országai megelőztek bennünket. A különféle nemzetközi besorolásokat és rangsorolásokat szakértői csoportok készítik, ezért ha nem is mindig 100%-ban fedik a valóságot, leginkább sokat mondóak. A Világgazdasági Fórum 139 országot felölelő listáján versenyképesség szempontjából a 96. helyen vagyunk. A listavezető Svájc, az utolsó helyen pedig Csád található. Ha a régiót nézzük, Szlovénia 45., Montenegró 49., Horvátország 77., Macedónia 79. Megelőz bennünket még Albánia is, a 88. helyen. Mögöttünk van viszont Bosznia-Hercegovina, a 102. helyen. A vállalkozóbarát jogi és közigazgatási környezet szempontjából a Világbank által közzétett listán országunk a 89. helyen található. Rengeteg ehhez hasonló toplista van még, ahol ügyviteli alkalmasság és vállalkozásbarát környezet szempontjából rangsorolják az országokat. Valamennyi listán a 70. és a 100. hely között lévő pozíciók egyikén vagyunk. Ha pedig a környező országokat keressük a listákon, azt állapíthatjuk meg, hogy Bosznia-Hercegovinán kívül mindenki megelőz bennünket. Amikor tehát azt halljuk, hogy a legjobbak vagyunk a régióban vagy a térségben, akkor az állítás csak úgy állja meg a helyét, ha saját magunkat és a bosnyák államot tekintjük egy régiónak.
Korrupt világ?
„Előkelő” helyet foglalunk el a korrupciós index alapján is. Gyenge vigasz lehet, hogy egyébként a világ országainak háromnegyede erősen korrupt. Ez derül ki a Transparency International nemzetközi civil szervezet közelmúltban publikált éves felméréséből. A korrupció-érzékelési indexet (CPI) különböző felmérések összesítésével készítik évente. A CPI azt vizsgálja, hogy a nemzetközi és a helyi elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját a felmérés tárgyát képező országokban. Az összetett index 13-féle szempont alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat. Az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal. A korrupció az egész világot érintő súlyos probléma, a 2010-es CPI felmérésben vizsgált 178 ország mintegy háromnegyede 5 pont alatt szerepel a rangsorban. A Transparency International 10 pontos skáláján Dánia, Új-Zéland és Szingapúr érte el a legtöbb pontot, 9,3-at. Őket követi Finnország és Svédország, majd Kanada és Hollandia következik. Az országok csaknem háromnegyede – 178-ból 131 állam – 5 pont alatt teljesített. A jegyzéket nézve feltűnő, hogy az első húsz helyezett között csupa jóléti állam található, míg a sereghajtók húszas csoportját elmaradott, szegény afrikai, ázsiai országok alkotják. Tavaly az EU-államok listáján utolsó helyezettként szereplő Bulgária, Görögország és Románia egyenlő, 3,8 pontot kapott. Idén Románia 3,7 ponttal a listán a 69. helyet foglalja el, maga mögé utasítva a 3,6, illetve 3,5 pontot elnyert, 73. és 78. helyen szereplő Bulgáriát és Görögországot. A 178 országot érintő felmérés alapján készült listán Szerbia az „előkelő” 88., közvetlenül Peru mögött és Thaiföld előtt. Nálunk rosszabb helyezést ebben az esetben is csak Bosznia-Hercegovina ért el, valamint Koszovó és Albánia „korrupciós mutatói” rosszabbak.
Versenyképesség és korrupció
A korrupció világjelenség. Mindenütt jelen van, messzemenően káros társadalmi következményeivel. A piaci, társadalmi és politikai folyamatok hatékony működését nagymértékben torzítja és gátolja. A szövevényes bűncselekmények, mint amilyen az adóeltitkolás, a csempészet, a pénzmosás, az ember-, és kábítószer-kereskedelem kísérőjelensége. Átível az országhatárokon, ezért megállapítható, hogy akárcsak az egyéb folyamatok, a korrupció is globális jelenséggé vált. Különféle formái léteznek. Magán Európán belül is másképpen nyilvánul meg pl. a Balkánon, másként Észak-Európában, másként az ázsiai és az amerikai kontinensen. Ha magának a szónak a jelentéséből indulunk ki, akkor a latin corrumpo szóból ered, ami tükörfordításban azt jelenti, hogy megront, elcsúfít. Más nyelvekben is találkozhatunk a kifejezéssel, pl. az angol corruption vagy a német Korruption szavak, ugyanezt fedik. Mindig valamilyen negatív jelentést hordoz. Az élet minden területét átszövi. A különböző tudományágak különböző módon és különböző nézőpontokból vizsgálják. Mást jelent ugyanis a korrupció a hétköznapi életben, a jogtudomány, a szociológia, a politológia vagy éppen a közgazdaság-tudomány oldaláról. Rengeteg tanulmány foglalkozik a korrupció fogalmának meghatározásával, de általános, univerzálisan használható definíciót nem igazán lehet találni. Nehéz röviden és egyértelműen definiálni. Egyik meghatározása szerint a korrupció a javak elosztását irányító szabályrendszer megszegése, amely a személyes nyereség megszerzését célozza. A javak társadalmilag rögzített elosztási rendjét egy, az elosztásért felelős személy valaki javára megsérti, ezért aztán a kedvezményezettől valamilyen ellenszolgáltatást kap cserébe. A mindennapi életben is gyakran találkozhatunk olyan eseménnyel, mely tulajdonképpen korrupciós ügylet. Nem csak a hivatali, közhivatalnoki szférában fordulnak elő. Miért akarják a cégek megvesztegetni az állami tisztviselőket? Azért, mert a csikorgó állami fogaskerekek megolajozásával gyorsíthatják az állami engedélyezések ügymenetét, végső soron növelik a cég szélesebb értelemben vett versenyképességét. A korrupció negatív gazdasági következményeiről a legtöbben szilárdan meg vagyunk győződve. Abban azonban nincs egyetértés, hogy a káros következmények egészen pontosan milyen mechanizmusok formájában jelentkeznek. A korrupció piaci belépési korlátként is megnyilvánul. A piacra való belépést, vagy új vállalatok alapítását érdemben korlátozhatja, hogy az újonnan belépők nem rendelkeznek azokkal az információkkal, amikkel a bent lévők. Bizonytalanok lehetnek abban, hogy kinek, mennyit és mikor kell fizetni. Ez a belépési korlát pedig fenntartja a már a piacon tevékenykedők esetleges monopolista pozícióit, és az általuk élvezhető járadékokat. A korrupció tehát ilyen alapon a szabad piaci mozgásokat jelentős mértékben korlátozza. Többi között ezért (is) kifejezetten káros jelenség.
