Szombaton zárult a mexikói Cancún városában az ENSZ által szervezett sorrendben 16. klímakonferencia. A világ légszennyezésének 81 százalékáért felelős államok képviselői gyűltek össze, hogy kidolgozzák közös, megegyezéses alapú klímaprogramjukat és annak finanszírozását. November 29-e óta egyeztettek, viszont a hazai, de a világsajtó sem tulajdonított komolyabb jelentőséget a konferenciának, mely lényegében nem túlzás, ha azt mondjuk, az emberi faj fennmaradásáról szólt, és melynek kimenetele az utolsó pillanatokig bizonytalan volt. A tavalyi találkozót Koppenhágában rendezték meg. Akkor a részt vevő államoknak nem sikerült tető alá hozni egy általános érvényű klímamegállapodást. Koppenhága után megmaradt a dilemma, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen érvényben lévő nemzetközi szerződés, a Kiotói egyezmény.
A legtöbb kommentárban és elemzésben most azt olvashatjuk, hogy részleges sikerrel zárult a cancúni klímacsúcs. A résztvevő országoknak végül sikerült megírni egy megállapodást. Több fontos kérdésben még a két legnagyobb káros anyag kibocsátó, Kína és az USA álláspontja is közeledett egymáshoz.
Az egyezmény főbb pontjai röviden a következőképpen foglalhatóak össze: Nagyobb emisszió-csökkentésre van szükség. Konkrétan azonban nem vázolták fel, hogyan kívánják a koppenhágai csúcs után tett kibocsátás-csökkentő vállalásokat végrehajtani. A Zöld Klíma Alap 100 milliárd dollárt oszt szét a következő 10 évben a szegény országok között, hogy segítse gazdaságuk olyan szerkezeti átalakítását, mely jelentősen csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást. Egy új adaptációs bizottság segíti majd az országokat az éghajlatváltozás, illetve a természeti katasztrófák elleni védekezésben. A kincstárnoki feladat ellátásával átmenetileg a Világbankot bízták meg, a felügyelői funkciótolyan testület látja el, amelyben, egyenlő mértékben vesznek részt a fejlődő és fejlett országok. Több fejlődő ország úgy tekint a pénzügyi segélyre, mint az északi államok évszázadokra visszamenő ipari szennyező tevékenységének ellentételezésére. A fejlődő országok képviselői többnyire úgy látják, az ipari forradalom óta a fejlett országok felelősek a légszennyezés túlnyomó részéért, ezért az ő kötelességük, hogy a jövőre is kiterjesszék kiotói vállalásaikat. Nem született viszont megállapodás arról, hogy a fejlett országokat kibocsátás-mérséklésre kötelező Kiotói jegyzőkönyv érvényben marad-e, vagy pedig 2012 után egy új megállapodás váltja majd fel. A konferencia sokak szerint egyik legjelentősebb eseménye Indiának az a bejelentése volt, hogy a korábbi álláspontjával ellentétben, hajlandó lenne a jövőben jogi kötelezettségekkel járó kibocsátás-csökkentési vállalásokat aláírni. India Kína és az Egyesült Államok után a világ harmadik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatást kiváltó gázoknak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig világszerte jelentősen csökkenteni kell. Arról, hogy mennyivel, a következő, dél-afrikai klímacsúcson születhet megegyezés. A cancúni megállapodás a Kiotói jegyzőkönyvet ratifikáló országoknak előírja, hogy 2020-ig 25 és 40 százalék között csökkentsék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es bázisévhez képest.
A Földanya lázas és fuldoklik
A klímakonferencián zajló tárgyalások során a legszigorúbb követelésekkel előálló Evo Morales, Bolívia elnöke elmondta, szerinte a kapitalista országok ipari tevékenységükkel „ökocídiumot" – környezeti okokra visszavezethető népirtást követnek el. Évente mintegy 300 ezer ember hal meg ugyanis az üvegházhatáshoz köthető szárazságokban, áradásokban és viharokban, valamint a tengerszint emelkedése okozta katasztrófák miatt. A bolíviai küldöttség olyan javaslatot terjesztett a klímacsúcs részvevői elé, amely előirányozza, hogy 2040-re teljesen szűnjön meg az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása. Evo Morales többször is kijelentette, hogy a kapitalista gazdaság az oka a pénzügyi, energia-, klíma- és élelmiszerválságnak. Az indián származású bolíviai elnök tartotta a konferencia legszínpadiasabb sajtótájékoztatóját, maja papokat, tengernagyokat, bolíviai őslakosokat felvonultatva. Arra figyelmeztetett, hogy két választási lehetőségünk maradt csupán. Vagy a kapitalizmus hal meg, vagy a Földanya. Többször is elmondta, hogy az éghajlatváltozás megállítása érdekében helyre kell állítani az adott helyen lakó népesség termékeinek becsületét. A gazdag országokban az ilyen elvek süket fülekre találnak. Ők egy olyan stratégiát akarnak a többiekre erőltetni, amelybe belefér, hogy a Föld átlaghőmérséklete két Celsius-fokkal emelkedjen. „Ebben az esetben azonban” – jelentette ki Morales – „elolvadnának az Andok és a Himalája gleccserei”. Bolívia lakói, legyen életvitelük bármennyire is környezetbarát, egymagukban képtelenek megakadályozni gleccsereik felolvadását. – nyilatkozta Morales. 2010 áprilisában, Bolíviában tartották meg a Világ népeinek konferenciáját az éghajlatváltozásról és a Földanya jogairól, ahol elfogadták az Egyetemes nyilatkozatot a Földanya jogairól. A dokumentum első bekezdése kijelenti, hogy a Földanya egy élőlény, az egymással kölcsönös kapcsolatban álló lények egyedi, oszthatatlan, önszabályozó közössége, aki életben tartja, tartalmazza és újratermeli az összes lényt. A Földanya magának a létnek a forrása, és a hozzátartozó lények elválaszthatatlanok ettől a forrástól. Minden lény jogait a többi lény jogai korlátozzák, és a jogok közötti konfliktusoknak mindig úgy kell megoldódniuk, hogy fönnmaradjon a Földanya integritása, egyensúlya és egészsége. A Földanya elidegeníthetetlen jogai mindenekelőtt az életre és a létezésre való jog, valamint, hogy a regenerálódást és az életciklus folytatását ne szakítsa meg az emberi beavatkozás. Lehet, hogy furcsán hangzik első olvasatra, azonban mindenképpen legondolkodtató.
A cancúni konferencián jelentette be egyébként a Meteorológiai Világszervezet, hogy a 2010-es év minden bizonnyal szerepelni fog az 1850-es évek óta mért legmelegebb három év között. Bár a végleges adatokat csak 2011 elején publikálják, az eddigi adatok alapján várható, hogy a 2010-es év bekerül a felmelegedési rekordértékek közé. Ráadásul az elmúlt 10 év az adatok feljegyzése óta mért legmelegebb évtized volt. A NASA előrejelzése még ennél is továbbmegy. Előrejelzésük szerint a 2010-es év az eddig mért legmelegebb év lesz. A Meteorológiai Világszervezet egy korábbi jelentésében az is szerepelt, hogy a légkörben az üvegházhatású gázkoncentráció most a legmagasabb az iparosodás előtti korszakhoz képest. Talán sokat mondó tény, hogy Bolívia tiltakozását az összes tárgyaló fél elvetette.Feltehetően elsősorban ideológiai okokból. A nyíltan baloldali beállítottságú, lámapásztorból elnökké avanzsált indiánnak azonban egy dologban mégis igaza lehet. A Földanya valóban „lázas” és nagybeteg. Pusztulásával pedig együtt pusztul el minden élőlény, ideológiától függetlenül.
