Mióta a válság nálunk is elhatalmasodott, bizony az tapasztalható a szolgáltatást végzők körében, hogy egyre kevesebb a kliens, s ha fenn akarnak maradni a piacon, alkalmazkodniuk kell a farkastörvényekhez, harcot kell folytatniuk minden dinárért, minden kuncsaftért. Most főhet a fejük, hogy ezt miként érjék el, vajon elég-e a díjszabások csökkentése, vagy ezen felül még számos külön szolgáltatást, esetleg színvonalnövelést kell eszközölniük.
Talán a legválságosabb a helyzet a vendéglátóiparban, ahol a vendégek száma 15-50 százalékkal megcsappant. Egyértelművé vált, hogy csakis úgy tudnak küzdeni vásárlókörük fennmaradásáért, ha nem emelik az árakat, inkább még színvonalasabb kiszolgálásban részesítik a vendégeket. Sok helyen ez sem segít, szinte üresen konganak az éttermek és a vendéglők.
A taxisok körében is nagy az elkeseredettség, az egyesületük nem régen határozatot hozott arról, hogy február végén 7,5 százalékkal emelik a díjszabást, de azok, akik reálisan felmérik a helyzetet, ezt nem alkalmazták. Így is mindennap ádáz harcot kell vívni az utasokért, mert jobban meggondolják az emberek, hogy elszórják-e a pénzüket taxira. Egyre kevesebb az ügyfél s mind nehezebb megélni ebben a szolgáltatási iparágban.
A városközi és a városi tömegközlekedési vállalatok vezetői azt állítják, hogy nekik jól megy, az utasok száma nem csökkent, a bevételük ugyanannyi, mint a válság begyűrűzése előtt volt, viszont egyvalamire felfigyeltek. A bevételük nem növekszik, ellenben egyre többen veszik igénybe az autóbuszok nyújtotta szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy sokan úgy utaznak, hogy nem váltanak jegyet. Az autóbuszon bliccelőknek nincs pénzük, elkeseredettségükben választják ezt a megoldást, a tömegközlekedési vállalatok viszont kénytelenek úgy küzdeni ellene, hogy növelik az ellenőrzések számát. Viszont ez számukra jelent külön kiadást, ami csak súlyosbítja a helyzetüket.
A nagy bevásárlóközpontok eddig vígan éltek, hiszen biztos bevételre számíthattak, mert a lakosság – ha másra nem is – az élelmiszerre rendszeresen nagyobb összeget költött. Nos az utóbbi két hónapban a Maxi, a Mercator és az Idea tulajdonosai sem dörzsölgethetik boldogan a tenyerüket, ugyanis azt kellett tapasztalniuk, hogy a vásárlóerő 16 százalékkal csökkent. Bizony élelmiszerből is kevesebbet vásárolnak az emberek, s háromszor is meggondolják, mire költik a pénzüket. Még a húsáru esetében is egyötödére csökkent a kereslet, s ugyanez tapasztalható a többi élelmiszeripar-ágban is. Már törik a fejüket, miként lehetne ez ellen védekezni, noha a válasz egyértelmű: csökkenteniük kell az árakat.
