A Nemzetközi Valutaalap Szerbiára nézve kedvező döntésének köszönhetően már tegnap óta lekérhető 788 millió euró, amellyel készenléti hiteleket és kedvező kölcsönöket tudnak majd folyósítani. A Nemzetközi Valutaalap péntek éjjel hozta meg a döntést, hogy 2,942 milliárd eurót juttat Szerbiának. Az év végéig a szerb kormány rendelkezésére áll még 2,1 milliárd euró, a fennmaradt összeget pedig csak jövőre tudják majd hasznosítani.
A Nemzetközi Valutaalap döntése nyomán Mlađan Dinkić köztársasági gazdasági és régiófejlesztési miniszter úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi pénzintézetnek ezzel a döntésével lehetővé vált, hogy Szerbia szavatolni tudja a makrogazdasági stabilitást ezen felül biztosítható a dinár stabilitása és a gazdaság megszilárdítása. A rendelkezésükre álló pénzzel az ország devizatartaléka jelentősen növekszik. A nemzeti valutának az árfolyama is növekedni fog és egyfajta biztosítékot nyer az ország arra vonatkozóan, hogy a külföldi hitelezőknek visszafizeti az adósságot. Szinte biztosra vehető, hogy az elkövetkező két évben stabil marad a dinár árfolyama, de talán az ország szempontjából még fontosabb az, hogy a Nemzetközi Valutaalap döntésének köszönhetően életbe lép az együttműködési szerződés Szerbia és 10 külföldi bank között. Ez azért lényeges, mert ezek a pénzintézetek finanszírozzák leghatékonyabban a szerbiai gazdaságot. Az említett egyezményekben az adott bankokkal az idén is megtartják a korábban megállapított hiteleket és kölcsönöket. Tehát a szerb gazdaság olyan támogatást kap, amilyent a múlt év folyamán is élvezett. Abban bíznak, hogy a valutaalap támogatásának köszönhetően új kölcsönvonalak is megnyílnak Szerbia előtt, és ez hozzájárul majd ahhoz, hogy a gazdaságban jobban meg tudják fizettetni a beruházásokat.
Dinkić szerint a valutaalap által nyújtott segélynek köszönhetően a központi bank is enyhébb monetáris politikát folytathat és még inkább serkenti a dinár alapú kölcsönök igénylését. Mindenkinek azt tanácsolja, hogy ha kölcsönt vesz fel, akkor inkább dinárban tegye, ugyanis a jelenlegi évi 10,5 százalékos kamat, az év másik felétől csupán csökkenhet. Dinkić becslése szerint a 9,5 százalékos szinten állapodik meg, így véleménye szerint érdemesebb dinár alapú hiteleket felvenni. A banki alapkamat is minden bizonnyal csökkenni fog, a mostani 14 százalék helyett 13 százalékra, s ezenkívül a Nemzetközi Valutaalap nyújtotta lehetőségnek köszönhetően a banki haszonkulcsnak is csökkennie kell.
Dinkić megfogalmazása szerint a Nemzetközi Valutaalap segélyakciójának köszönhetően rendezni tudják a belső tartozásokat is, mivel a gazdaság fizetőképesebb lesz.
A szerb kormány gazdaságserkentő csomagja is tegnap lépett hatályba, mely révén mintegy 40 milliárd dinárral bővítették a hazai gazdaság támogatására előirányzott hitekeretet. – Mivel március folyamán a termelés és a kivitel akadozni kezdett, sőt csökkenő tendenciát mutatott, ezért a szerb kormány úgy határozott, hogy a fizetőképességre vonatkozó kölcsön nagyságát mintegy 180 milliárd dinárra növeli. – A devizazáradékkal ellátott fizetőképességre vonatkozó kölcsön esetében 3 százalékos évi kamatot hagytak jóvá, amely jóformán fele annak, amely az előző intézkedési csomagban volt. – Dinár alapú hiteleket kínálnak a fizetőképesség rendezésére 10,5 százalékkos kamattal. Vonatkozik ez a fogyasztói kölcsönökre és az építőipari nyersanyag felvásárlására is. – Azoknak a vállalatoknak, amelyeknek kiviteli programjuk van, a kormány maximálisan 4 millió eurós kölcsönt állapított meg. – A hazai gazdaság serkentésére eddig a szerb kormány a beruházási és a fizetőképességet rendező kölcsönnel együtt összesen 80 milliárd dinárt irányzott elő, ebből 4 milliárd dinárt az állam biztosít, 17 milliárd dinárt a beruházásokra szánnak, amelyekben az államnak a részesedése 5 milliárd dinár. N A beruházási és a fizetőképességet rendező kölcsönt igénylő vállalatok előtt egyetlen feltétet szabtak, mégpedig azt, hogy a kérelmező nem csökkentheti foglalkoztatottjainak létszámát. – Az állam fogyasztói kölcsönre 1 milliárd dinárt irányzott elő a költségvetésből, a bankok viszont erre a célra 20 milliárd dinárt fognak kiválasztani. |
