A napokban a figyelem központjába került a szerbiai pénzintézetek önkényes kamatnövelő tevékenysége. Nem mintha ez korábban nem fordult volna elő, de a mostani válságos időben jobban odafigyelünk az ilyesmire. Az ügyfelek is öntudatosabbak lettek, és határozottabban kezdtek lázongni a bankok önkényes eljárása miatt. Felháborodásuk már-már addig fajult, hogy követelni kezdték, hogy álljon vissza minden a régi kerékvágásba.
Sajnos ez nálunk nem megy egyszerűen, noha a múlt héten több alkalommal is ülésezett a Szerb Nemzeti Bank illetékes szerve, s próbáltak valamit tenni, de sajnos az erejükből csak ajánlásra futotta, nem tudták elintézni azt, hogy mind a nyolc bank – amelyek tavaly októbertől az idén áprilisig kamatnöveléshez folyamodtak – szinte parancsszóra visszaállítsa a korábbi helyzetet. Nevezzük meg konkrétan, melyek azok a pénzintézetek, amelyeknek kissé vastagabban fogott a ceruzájuk: Alfa Bank, Erste Bank, Euro Banka EFG, Pireus Bank, ProCredit Bank, Reiffeisen Bank, Hypo Alpe-Adria Bank és az Univerzal Bank.
Végül a bankkormányzó találta meg a megoldást, Radovan Jelašić azt javasolta, a megkárosított ügyfeleknek, hogy mielőbb tömörüljenek egy csoportba, egyesületbe vagy társulásba, és forduljanak kérelmükkel a nemzeti bank azon központjához, amelyik meg van bízva a bankszolgáltatásokat igénybevevők védelmével, s követeljék, hogy állítsák helyre az őket ért szabálytalanságot és a kárt. Hozzátette, hogy ez csak úgy működhet, ha az SZNB véleményezést küld a szerbiai társult bankoknak, amit mindenképpen figyelembe kellene venniük, de nem kötelesek alkalmazni. Megjegyezte, hogy legtöbb esetben a pénzintézetek a nemzeti bank ajánlása szerint járnak el, s ha közülük legalább egy-kettő ezt a példát követi, biztos benne, hogy csakhamar a többiek is ugyanezt teszik, mert ha nem, elriasztják a jövendőbeli klienseket az adott bankintézettől.
Hogy ilyesmi a jövőben ne fordulhasson elő, szeptembertől új intézkedéseket foganatosítanak, de azok sajnos csak az újonnan megkötött szerződésekre vonatkoznak, tehát az attól datálódó kölcsönökre. Ezek szerint ősztől a bankok a kölcsönszerződésben kötelesek lesznek pontosan meghatározni, hogy milyen valutában számítják a kamatot, mely árfolyam szerint, mikortól esedékes az elszámolás, továbbá pontosan meg kell állapítaniuk a kamat nagyságát, formáját és időtartalmát. Ha ez így lesz a jövőben, akkor többé nem fordulhat elő olyasmi, ami a nyolc bank esetében történt, hogy majd egy év alatt 0,75–2,5 százalékkal önkényesen növelték a kamatot a náluk kölcsönt igénylő ügyfelekkel szemben.
