A kereskedők zöme a drága üzemanyagra hivatkozva árkorrekciót követel
A gazdasági szakemberek előre figyelmeztettek, hogy a benzin drágulása magával fogja vonni a többi termék árának emelkedését is, avagy az üzemanyag árának folytonos emelése árdrágítási láncreakciót vált ki a piacon. A legutóbbi árkorrekció következményeit már a napokban észlelhetjük, hiszen a termelők a piacra szállított termékek árába bekalkulálják az üzemanyag árát is, így minden percben várható a termékek árának növekedése. Ezenkívül az aratás sem lesz olcsó, s az is tükröződik majd az élelmiszerpiacon, de ennek a következményeit talán csak őszre fogjuk érezni.
Nézzük, mi a helyzet jelenleg? Szerbiában az üzemanyag folyamatosan drágul, legutóbb az ólommentes benzin árának emelésekor 100,71 dinár lett ennek az üzemanyagnak az ára, a D2-es gázolajé 88,38 dinár, az euródízelé pedig ennél is több, 97,02 dinár, amivel minden rekordot megdöntöttük, hiszen a környező országok közül nálunk a legdrágább az üzemanyag. Például Boszniában egy liter benzin csaupán 79,74, Macedóniában pedig 83,53 dinárba kerül. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 60 liter üzemanyagot tölt a benzintartályába, akkor Boszniában ezért 4784,40 dinárt fizet, azaz 1258,20 dinárral kevesebbet, mint Szerbiában. Ez bizony nem elvetendő összeg, s az a sajnálatos, hogy ezen a szinten még nem áll meg az árkülönbözet, hiszen az üzemanyag drágulásának következményei lesznek, először mindez talán a piacon mutatkozik majd meg, hiszen a mezőgazdasági termelők maguk szállítják piacra a termékeiket és az árba természetesen belekalkulálják az üzemanyag árát is. Ha a piacon a gyümölcs, a zöldségféle ára növekedni fog, az újabb láncreakciót vált ki, méghozzá a feldolgozóiparra lesz hatással, hiszen drágábban szerzik be az alapanyagokat, és ez lassan minden terméknek felduzzasztja az árát. Kérdés, hogy ez mikor következik be, ugyanis az utóbbi időben a kereskedelmi láncok kicsit óvatosabbak lettek az áremeléssel, ugyanis volt rá példa, hogy drágították az üzemanyagot, s bizonyos idő után visszaállították az árát. A kereskedők pedig nyomban, a drága üzemanyagra hivatkozva, árkorrekciót kértek, s amikor visszaállt az üzemanyag ára, bizony magyarázkodniuk kellett, hogy miért nem hajlandóak ugyanúgy változtatni az áron, mint korábban. Igaz, hogy nem okozott nekik különösebb gondot a bizonyítékok indoklása, leginkább a dinár és a deviza árfolyamának ingadozására hivatkoztak, és arra, hogy a nyersanyag beszerzési ára folyton növekszik, így nem változtathatnak a már felduzzasztott árakon.
Újabb gondot fog jelenteni az élelmiszeriparban az, hogy a kilátások szerint az aratás bizony jócskán drágább lesz, mint amennyire számítottak, s ennek hatása érezhető lesz az élelmiszerpiacon, például emelkedni fog a liszt, a cukor és az étolaj ára. A gazdasági szakemberek értékelése szerint ez augusztusnál előbb nem várható, noha előfordulhat az is, hogy csak szeptemberre drágul élelmiszer. Ám az is lehangoló, ami jelenleg tapasztalható nálunk az élelmiszerpiacon, hiszen a környező országokhoz viszonyítva nálunk jóval drágábbak a létfenntartási cikkek, mondjuk, ha valaki a havi nagy bevásárlását Szegeden vagy Bjeljinán végzi, egy alkalommal akár 50 eurót is megtakaríthat. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy nem csupán az üzemanyag árának emelkedése és az aratás drágulása ludas abban, hogy nálunk drágaság van.
