A pénzügyminiszter javaslatára a 40 000 dinárnál jobban kereső foglalkoztatottak fizetését újabb adóval terhelnék, és az összegyűlt összeget szociális segélyalapba ömlesztenék a szegények folyamatos anyagi támogatása céljából.
Szerbiában a polgárok nagy többsége anyagi nehézségekkel küzd. A közelmúltban kimutatták, hogy országszerte 40 községben 50-80 000 foglalkoztatott szorulna arra, hogy legalább egyszeri segélyt kapjon az államtól. Különösen súlyos a helyzet a textil-, a fafeldolgozó, a bőr- és cipőkészítő iparban dolgozók esetében. A Nemzetközi Valutaalap közelgő látogatására készülve egyre inkább emlegetik a politikusok, hogy hamarosan egy segélycsomagtervet fognak készíteni, amely minden bizonnyal Rasim Ljajićra, a munkaügyi és szociálpolitikai miniszterre hárul majd. Viszont az eszközök megszerzése már bizonyára jóval összetettebb dolog lesz, s ez Diana Dragutinović pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik.
A szociális segélyekhez szükséges pénzt eddig a szerencsejátékokból, a szolidáris illeték kirovásából és a bűncselekménnyel szerzett vagyon elkobzásából befolyt eszközökkel próbálták előteremteni. Arra az elhatározásra jutottak, hogy majd létrehoznak mielőbb egy szociális intézkedéseket felvállaló alapot, amely szakemberei megfelelő mércék alkalmazásával elosztják a befolyó eszközöket. Igen ám, de az államnak erre a célra a már említett forrásokból nincs elég pénze, így újabb források után kellett nézni.
A legújabb nézet szerint a pénzügyminiszter asszony javaslatára a legszegényebbeket majd a leggazdagabbak fogják megsegíteni, oly módon, hogy újabb adót vetnek ki a jövedelemre és a tőke alapján szerzett haszonra. Ezek szerint legalább 60 000 polgár megadóztatására számítanak. A jövedelem szempontjából oly módon, hogy akinek 40 000 dinárnál nagyobb a fizetése, azt pluszadó fizetésére kötelezik. Ezen elhatározás alapján a számításaik szerint havonta a meghatározott szociális segélyalapba 20 millió dinár kellene hogy vándoroljon, ugyanakkor ez az intézkedés állítólag az államnak 12 milliárd dináros megtakarítást fog jelenteni.
Ezt az újfajta segélycsomagot még a Nemzetközi Valutaalap szeptemberre tervezett látogatása előtt minden valószínűség szerint elkezdik alkalmazni, és állítólag arra is ügyelni fognak, hogy ne csak egyszeri tűzoltásnak bizonyuljon az elképzelés, hanem folyamatos segélynyújtás alakuljon ki belőle. Ez lesz Rasim Ljajić dolga, mielőbb meg kell fogalmazni és papírra kell vetni a segélyre vonatkozó hosszú távú tervet. Ezenkívül elő kell készíteni a feltételeket egy új munkaügyi törvény elfogadásához, amely jobban kötelezi majd a munkaadókat, hogy gondját viseljék a foglalkoztatottaknak. Az említetteken kívül ki kell dolgozni az emberi és szociális jog alapjait biztosító intézkedéseket, és azokat a feltételeket, amelyek alapján megvalósulhat a tisztességes munkára és keresetre való jog, és létrejöhet a szociális párbeszéd valamint a kedvező szociális védelem.
