– Szeretnénk megnyugtatni ügyfeleinket, hogy a Szerbiai OTP Bankban is a devizabetétekre a fedezetek rendelkezésre állnak, a polgárok betétei minden tekintetben biztonságban vannak és semmi ok pánikra, még ha a világ pénzügyi piacain megingások is tapasztalhatók. Jelenleg egy másmilyen jellegű banktechnikai probléma keletkezett a piacon, az, hogy a bankok nem hiteleznek egymásnak devizában, a bankközi devizapiac áll. Ugyanis mindegyik pénzintézet tartalékol arra az esetre, hogy a takarékosainak a bennlevő betéteket ki tudják fizetni. Ahogy nálunk, így a régió többi bankjában is ezek a készletek megvannak, ezekkel nincsen probléma. A bankoknak azzal van gondjuk, hogy nem léteznek egymásnak, devizakészleteiket mindenki magának akarja megtartani. Tehát jelenleg a devizahitelek folyósításával van átmenetileg problémánk, erre nincs meg az a devizaállomány, amely eddig megvolt.
Az amerikai pénzügyi válság kirobbanását követően a lakosság megijedt, ugyanis erre van történelmi oka. De mit tud csinálni, hová adja a pénzét a polgár? Ha berakja a dunyhába, az nem jó. Elviselhető ez az átmeneti állapot, ha kimenti pénzét a bankból az, akinek megtakarítása relatíve kisebb, de mitévő legyen, akinek nagyobb megtakarításai vannak. Az nem dunyhába rakja a pénzét, mert elesik ettől a kamattól is, amit jelenleg kínálnak a bankok.
Az ügyfelek most már szinte korlátlan mennyiségben felvehetik betéteiket?
– A múlt héten volt egy kis gond, ugyanis arról van szó, hogy a szabályzat értelmében a nagyobb megtakarítások felvételét két nappal előbb kell jelenteni, és voltak olyanok, akik ebben a rendkívüli helyzetben – az ügyfelek reakciója teljesen érthető volt – félt attól, hogy elveszíti megtakarított pénzét, és attól tartottak, hogy nem tudjuk kifizetni pénzüket. Az ügyfeleknek kellett várniuk egy-két napot. A kisebb összegeket azonnal kifizethették akkor is, és most is. Aggodalomra nincs ok, ugyanis a Szerbiai Nemzeti Bank olyan korlátozó és óvó intézkedéseket vezetett be, amelyek a bankot arra kötelezik, hogy a megtakarításokat elhelyezze náluk egy tartalékba. Az SZNB-nak a bankok által fizetett tartalékai magasabbak, mint a betétek összege. Ha bármilyen gond akadna, a betétek kifizetése garantált állami oldalról is.
Megalapozottak-e a sajtóban szárnyra kelt hírek, melyek szerint a Szerbiai OTP Bank hamarosan tulajdonost vált és elhagyja a szerbiai piacot?
–A közelmúltban valóban volt a bankban egy olyan elmélet, feltevés, hogy teszteljük két leánybanknál az eladás lehetőségét, abból a célból, hogyan tudnánk erőforrásainkat koncentrálni más piacokra. Jelenleg nincs semmilyen eladási kényszer az OTP-ben, semmi nem indokolja azt, hogy értékesítsük bármely leánycéget. Az OTP helyzete stabil, mérlegfőösszege nagyon jó, több európai bank megirigyelhetné azokat a pénzügyi mutatókat, amelyekkel rendelkezik. Ezért is tudott kijutni ebbe a kilenc országba, és tud működni.
Az OTP a magyarországi bankpiac egyik legnagyobb szereplője, ezt mi sem mutatja jobban, mint a mérlegfőösszeg, a pénzügyi mutatók és az, hogy kilenc országban van jelen. Az OTP kevés kockázattal járó, konzervatív monetáris politikát folytat.
Az OTP Bank lassú, konzervatív bank a többihez képest, és éppen a válságos helyzetekre felkészülve folytat ilyen politikát évek óta. Ez a politika vezetett ahhoz, hogy jelenleg nincsenek nagy problémák. A devizahitelezés technikai gond jelenleg, amely nagyon hamar megoldódik. Ahogy a piacok megnyugszanak, a devizaforrások láthatóvá válnak, és a bankközi piacon gazdát tudnak cserélni. Ennek a konzervatív politikának üzenete is van, arra vonatkozólag, hogy betéteseink megtakarítását a legnagyobb gondossággal őrizzük, és a hitelek kihelyezése is úgy történik, hogy csakis azoknak adjuk ki, akik minden tekintetben megfelelnek és garantálják, hogy ezek a hitelek visszafizetésre is kerülnek. A hitelek visszafizetési arányát tekintve az OTP az egyik legjobb mutatóval rendelkezik, ami a bank politikáját igazolja.
A válság kirobbantásának oka odaát, Nyugat-Európában éppen az volt, hogy olyanok is kaptak hitelt, akik nem biztos, hogy jó ügyfelei voltak azoknak a bankoknak. Nálunk ilyen nem fordul elő, éppen azért, mert megfelelő gondoskodással őrizzük betéteseink pénzét.
Megítélése szerint a hazai piacon meddig tart a dinár árfolyamának mélyrepülése?
A dinár árfolyamának alakulását éppúgy a piac befolyásolja, mint a részvények árfolyamát, és nem egy adott cég, bank működése van rá hatással, hanem a globális piac. Azt gondolom, hogy ezekről a piacokról e krízis hamarosan elmúlik. A befektetők is tapasztalják, hogy nálunk a válsághullámnak csupán a végei csapódnak le. A kelet-európai bankrendszerben nem lesz olyan hatással, mint a nyugati piacokon. Ennek tükrében az árfolyam is hamarosan meg fog állapodni.
