A gazdasági világválságról és szerbiai hatásairól beszélt kedden Radovan Jelašić, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója a VMSZ újvidéki helyi szervezetének lakossági fórumán, valamint a hetedik szabadkai kerekasztal-megbeszélésen. A gazdasági szakember szerint a piac csak most, néhány éves késéssel bünteti a felelőtlen makrogazdasági politikát, ugyanakkor megjegyezte, hogy az országok túlreagálják a világválságot. Szerbia még nem tartozik a túlságosan eladósodott országok közé, a hitelállomány a hazai társadalmi össztermék 60 százaléka körül alakul, a lakossági betétek biztonságban vannak. Az ország a világválság hatását 2009 első felében érzi meg, de semmiképp sem kell pánikhangulatot kelteni, jegyezte meg a bankkormányzó.
A jelenlegi pénzügyi gazdasági válság kirobbantója világviszonylatban, és szerbiai szinten is az volt, hogy az állampolgárok sokkal többet költöttek, mint amennyit meg tudtak termelni. Szerbia esetében az államháztartási hiány 2004-ben 12 százalékos volt, ezt követően 8,7 százalékra csúszott, hogy 2007-re ismét felgyarapodva elérte a 16 százalékot. Tehát, 16 százalékkal tovább nyújtózkodtunk, mint ahogy a takarónk ért. Hogyan finanszírozta ezt az állam? Egyrészt a privatizációból, másrészt pedig külföldi hitelekhez folyamodott a magánszektor. Az eladósodás sokkal nagyobb volt, mint az államháztartás deficitje, és az SZNB tartalékai egyre nőttek. 2001-ben az SZNB devizatartaléka 1,3 milliárd euró volt, 2007 végéig 9,6 milliárdra duzzadt, 2008 októberében 9,3 milliárd volt. Tehát az ország költekezhetett, mert folyamatosan érkeztek a privatizációból származó bevételek, mondta Radovan Jelašić, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója.
Öt évvel ezelőtt, 2003-ban az összállamadósság 10,9 milliárd euró volt. Az idén szeptember végére az államilag garantált adósság 8,4 milliárd euróra csökkent, a magánhitelek összege pedig a néhány évvel ezelőtti 2,5 milliárdról a mai 14,2 milliárd euróra gyarapodott. Ezek mögött a hitelek mögött nem áll az állam, ugyanis ezt a pénzt a bankok külföldről hitelezték.
Szerbia nem túlságosan eladósodott ország, a hitelállomány a hazai társadalmi össztermék mintegy 60 százalékát teszi ki. Magyarországon jelenleg a hitelállomány a társadalmi össztermék 100 százalékát is eléri.
Az ember gyakran felteszi a kérdést, hogy ami eddig jól működött, miért nem funkcionál tovább is. Egyrészt, a nemzetközi hitelpiacon nagy változások mentek végbe az utóbbi időben. Jelenleg hitelhez jutni sokkal nehezebb és drágább is. Másrészt pedig a privatizációs bevételek, amelyek még 2006-ban, Szerbiában 4,3 milliárd eurót jelentettek, az idén 1,5 millió euróra zsugorodtak, jövőre pedig még ennél is kevesebbek lesznek. A privatizációs bevételekre a jövőben már nem igen számíthat az ország, hisz nem sok eladni való maradt. Így más bevételforrás után kell néznie az államnak.
SZERBIAI DEVIZAPIAC
Az idén, májustól szeptemberig, a Szerbiai Nemzeti Bank nem avatkozott be a hazai valutaárfolyam alakulásába. A pénzintézetek egymás közötti devizakereskedése alapján formálta az SZNB a napi árfolyamot. Október elejétől változás állt be. A bankközi piacon csökkent a napi devizaforgalom, és hogy a napi árfolyam-ingadozások ne haladják meg az 1,5 dináros küszöböt, az SZNB eurót bocsátott eladásra a napi devizakereskedés szintjének megtartása érdekében. A Szerbiai Nemzeti Bank az utóbbi másfél hónap alatt sokkal aktívabb volt a hazai devizapiacon, de nem az árfolyam korlátozása végett. Ugyanis, ennek nem sok értelme lenne, mondta a bankkormányzó, mert idővel a devizakészletek elkopnak, az infláció pedig szárnyra kel. Az SZNB intézkedésének egyedüli célja a devizaforgalom fenntartása a bankokban és a pénzváltókban egyaránt.
BANK VAGY SZALMAZSÁK?
A nemzetközi pénzügyi világválság örvényében a lakosság egy része a devizabetétek bankokból való kivonása mellett döntött. Nem biztos, hogy jól, de mindenki a maga szerencséjének kovácsa, mondja Jelašić. A pénzintézetekből kivont, és otthon a szalmazsákban őrzött pénz veszíti értékét. Az euróövezetben jelenleg a pénzhígulás 3,2 százalék, ellenben az ügyviteli bankok még mindig 7,5–8 százalékos kamatot kínálnak évi szinten. A különbség tehát 11–12 százalék, vagyis 10 000 eurótakarék esetében a havi veszteség 100 euró.
A bankkormányzó szerint aggodalomra nincs ok, ugyanis a Szerb Nemzeti Bank olyan korlátozó intézkedéseket vezetett be, amelyek az ügyviteli bankokat arra kötelezi, hogy a folyósított hitel 40 százalékát a központi bank tartalékalapjában helyezzék el. Az SZNB-nek a bankok által befizetett tartalékai magasabbak, mint a betétek összegei. Tekintettel arra, hogy az SZNB jelenlegi állománya mintegy 9,2 milliárd euró, a bankkormányzó szerint a lakossági betétek biztonságot élveznek.
PÉNZÜGYI VILÁGVÁLSÁG
A jelenlegi gazdasági válság bizonyítja azt, hogy fizetni kell a múltbeli tévedésekért. Azok az országok, melyek a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió mentőcsomagjai után kapkodnak, a legnagyobb gondokban vannak. Az első államok, melyek felsorakoztak a Nemzetközi Valutaalapnál: Izland, Magyarország és Ukrajna esetében a külföldi adósságok finanszírozása az elkövetkező 12 hónapban sokkal magasabb lesz, mint az országok nemzeti bankjainak össztartaléka. Az ukrán nemzeti bank tartaléka 35 milliárd dollár, de az elkövetkező egy év leforgása alatt a törlesztésre 45 milliárd dollárt kell fordítaniuk. Tehát a hitel finanszírozása a nemzeti bankok tartalékának több mint a 100 százaléka.
A bankkormányzó szerint nem lehet tudni a gazdasági válság kihívása meddig tart, mekkora intenzitással történik, és milyen következményekkel jár majd. Szerbia kicsi, és félő, hogy magára hagyott ország lévén nem igen támaszkodhat más segítségére. Ebben a helyzetben az SZNB alternatívája: tűzzel-vassal tartani a dinár euróhoz viszonyított árfolyamát, és idővel elherdálni a devizatakarékot, vagy csupán a napi ingadozásokat némileg féken tartani, hogy a devizapiac likviditása fennmaradjon. Az SZNB a második lehetőség mellett dönt, mondta a kormányfő. A válság kezelésében a szerb kormányra is komoly felelősség hárul, céltudatos gazdaságpolitika folytatásával kellene féken tartania az árakat, és visszafognia a közfogyasztást.
NEMZETKÖZI KÉSZENLÉTI HITEL
Szerbia a minap a Nemzetközi Valutaalapnál 516 millió dolláros készenléti hitelt kapott, amelyre 0,25 százalékos évi kamatot fizet. Magyarán Szerbia 1 millió dollár kamatot fizet ahhoz, hogy ez a 516 millió dollár hozzáférhető lehessen. Szerbiának jelen pillanatban erre a hitelre nincs szüksége, de mégis jó tudni, hogy szükség esetén bármikor lehívható. A pénz igénybevételével a kamat évi szinten 3-4 százalék lesz. A Nemzetközi Valutaalap készenléti hitelcsomagja az SZNB devizatartalékainak erősítését szolgálja majd.
ÁRFOLYAM
A Szerbiai Nemzeti Bank jelenleg mintegy 9,2 millió euró tartalékkal rendelkezik Az SZNB -nek a bankok által befizetett tartalékai magasabbak, szinte háromszorosa a betétek összegének. Ennek alapján a bankkormányzó szerint semmiképp sem módosulhat drasztikusan a dinár árfolyama. Arra a kérdésre, hogy fél év múlva mennyit ér majd az euró, Jelašić azt válaszolta: ha Magyarország, vagy az USA bankkormányzója megmondaná, hogy a jövőben mekkora lesz a forint vagy a dollár árfolyama, akkor ő is megjósolhatná a dinár jövőbeli értékét. Ezzel pedig azt bizonyítaná, hogy az árfolyam nem szabadon alakul, hanem valaki meghatározza – mondta Radovan Jelašić bankkormányzó.
