Az elmúlt év végén a végkielégítések felvételét követően a nagybecskereki cukorgyárat elhagyta a 139 dolgozója, 47-en pedig úgy döntöttek, hogy a végsőkig kitartanak gyáruk mellett. Az utóbbiak előtt is világos, hogy az ország legrégibb cukorgyárában többé soha nem lesz termelés, ugyanakkor nem értik, hogy a többségi tulajdonos – az állam – miért nem dönt már arról, hogy mi legyen a gyár vagyonával. Mert a cukortermelés végleges leállításával 2004 óta napjainkig veszélyben van az értékes berendezés. Egyre nehezebb útját állni a lopásoknak, ennek ellenére – szerencsére – még „egészben van” a termelést szavatoló legfőbb berendezés és az energiarészleg. Arról nem is szólva, hogy a berendezést nem konzerválták és a korrodálás nagy károkat okoz benne.
A dolgozók már számtalan levelet írtak a kormánynak, az illetékes minisztériumnak, a helyi önkormányzatnak, de ezekre még nem kaptak választ. Mint mondják, egy időben a hatalom azzal gyengítette őket, hogy feleslegesen sok cukorgyárat építtetett, a háborús időkben a szociális békét kellett őrizniük, az utóbbi években pedig teljesen megfeledkeztek róluk.
A minap a dolgozók egy csoportja tiltakozó sétát tett a gyárudvarban, hogy még egyszer felhívja az illetékesek figyelmét az áldatlan helyzetükre. Ugyanis a gyárban maradt dolgozók immár 40 hónapja nem kaptak fizetést, és helyzetük kilátástalan. Az állam legutóbb 2005-ben mutatott némi érdeklődést irántuk (ha azt egyáltalán annak lehet nevezni), akkor a termelés leállítását követően kinevezett egy bizottságot a gyár élére. Többre már nem tellett tőle. A dolgozóknak és a hitelezőknek most nem marad más hátra, minthogy bírósági úton próbálják behajtani a nekik járót. Ez egy hosszan tartó és végső soron bizonytalan eljárás, de a gyárban maradottak azt remélik, hogy jobban járnak, mint a távozó többség, amely felvette a mintegy 480 ezer dinár végkielégítést. Ugyanis azt remélik, hogy februárban számukra még egy szociális programot hoznak, végső soron a gyár jelenlegi vagyona sem csekély (a munkacsarnokok, a gyár berendezése és az ügyviteli épületen kívül 46,5 hektárnyi földterülettel és ipari vágánnyal is rendelkeznek), és a napokban tárgyalásokat kezdtek a raktár és az ipari vágány bérbeadásáról.
