Az országos szinten elvetett 470–482 ezer hektárnak a 70 százalékán aratták le eddig a búzát. Az eddigi adatok szerint a hektáronkénti átlaghozam 4 tonna, ami nagyjából megfelel az utóbbi öt év átlagának. Tavaly valamivel jobb volt a termés, mint az idén. Állítólag a hozam azért csökkent most a vártnál alacsonyabb szintre, mert a tavaly ősszel jegyzett szárazság megnehezítette a búza kezdeti fejlődését. De talán ennél is nyomatékosabb ok, hogy a júniusi forróságok miatt összeaszalódott a búza. A szerénynek is alig mondható holdankénti 2–2,5 tonna körüli terméshozamok hallatán – sok gazda fölveti a kérdést: még esetleges kedvező felvásárlási ár esetén is hogyan lehet nyereséges a búzatermesztés?
„A becslések szerint az országban összesen 1,85–1,9 millió tonna búzára számíthatunk, ami igaz, hogy 250 ezer tonnával kevesebb, mint tavaly, de elegendő a hazai szükségletek kielégítésére, mely 1,6 millió tonnás szinten van. Az átmeneti tartalékokra 200 ezer tonna búzát kellene raktározni, a többit külföldre szállíthatnánk” – jelentette ki tegnap Vukosav Saković, a Szerbiai Gabona Alap igazgatója.
Az igazgató megjegyezte azt is, hogy növelni kellene a búza vetésterületét, de ugyanakkor a hektáronkénti átlaghozamot is. Az utóbbi húsz év alatt az egymillió hektáros vetésterület csaknem a felére zsugorodott Szerbiában (Vajdaságban mindössze 270–280 ezer hektáron vetettek az idén a gazdák kalászosokat), ami azt jelenti, hogy világviszonylatban számítva kimagaslóan negatív rekordot állítottunk ezen a téren. Más országok, melyek 4,5 tonnás hektáronkénti hozammal tudtak „dicsekedni” még a századforduló elején, akárcsak Szerbia, jelenleg már az 5,5 tonnás hozamot is elérték, míg mi egy helyben topogunk. A búza intenzívebb termelése céljából az államnak támogatnia kellene a fémzárolt vetőmag beszerzését és a fokozottabb műtrágyahasználatot – állapította meg Saković. Az állam ez az ágazat iránti mostoha viszonyulását bizonyítja újabban az is, hogy még most sem tudni, az Árutartalékok Igazgatósága vásárol-e egyáltalán búzát az idén, s ha igen, akkor milyen áron.
Ami az árat illeti, még nem kerekedett ki. A múlt héten 21–22 dináros áfa nélküli árral szerették volna a leleményes felvásárlók „kielégíteni” a gazdákat, de az alacsony terméshozamok miatt nyilvánvaló, hogy ez az ár tarthatatlan, túl alacsony. Annál is inkább, mert még az aratás el sem múlott, máris a kenyér drágításáról álmodoznak a pékek.
Azok a gazdák, akik úgy döntenek, hogy raktározzák a búzát, s nem adják azonnal el, biztosan nem fognak veszíteni. A búzapiacon ugyanis keresett tőzsdei cikk a kenyérgabona, hisz Európában, Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban szerény hozamokra van kilátás, ami az árak további növekedését eredményezhetik, különösen akkor, ha az aszály az amerikai kontinensen is megteszi a magáét.
