A termelők már a határt járják

Az elmúlt egy hónapban Zenta község területén valamivel több, mint 86 liternyi eső esett – mutatta Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke az általa használt telefonos applikáción. A szárazon porzó szántóföldek szinte itták magukba a régen várt csapadékot, amelyre nagy szükség volt, hiszen az idei tél sem hozta meg a kellő természetes öntözést.

Kobrehel Ervin elmondta, a jelenlegi időjárási körülmények miatt a gazdák már nem igazán tudnak olyan vetésforgót felállítani maguknak, amely gazdaságos lehet. Ahogyan fogalmazott, vannak olyan kultúrák, amelyeket lassan el kell engedni. Rámutatott, hogy ilyen például a kukorica, amelynek a gyökerei felül vannak, és oldalról veszi magához a vizet, ellentétben a napraforgóval vagy a repcével, amelyek mélyebbről szívják fel karós gyökérzetükkel, így valamivel ellenállóbbak.

– Amikor szétnéztünk a Zenta községbeli határban, azt láttuk, hogy a szántóföldek közel 70 százalékát bevetették ősszel. Ezek a kultúrák a kevés téli csapadékból is fejlődésnek indultak, termést tudnak majd hozni. Hogy ez milyen minőségű lesz, az már kétséges, de nem veszik teljesen kárba a munka. A télvízből jól tudnak gazdálkodni a növények, az elmúlt időszakban azonban ebből is igen csekély mennyiséget kaptunk. Korábban ezen a vidéken évi 500–600 liternyi csapadék hullott. Ez most is megközelíti a 400–500 liternyi mennyiséget, inkább a csapadékeloszlás jelent nagyobb problémát, hol több, hol kevesebb esik, emellett nem akkor jön, amikor a vegetáció megkívánja, és a legjobban szükséges lenne – mutatott rá a Zentai Gazdakör elnöke, aki hozzátette, az elmúlt egy hónapnyi csapadék nagyon jól jött, de ki tudja, mikor számíthatnak ilyen esőzésre legközelebb.

– A termelők már a határt járják, mert lenne már mit csinálni a földeken, sok helyen azonban még áll a víz. A kukoricát kellene vetnünk, ez korábban mindig április végén, illetve május elején volt esedékes, de az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy jobb ezt kora tavasszal megtenni. Volt, aki már elvetette még az esőzések előtt, de a kukoricamag, ha sokáig földben van, és nincs meg a kellő 6–7 Celsius-fokos talajhőmérséklet, elrohad, nem lesz csíraképes, és nem hajt ki. Így a legtöbb gazdaságban ez a lépés most csúszott a hosszan tartó esőzés miatt, de szerintem ezt senki sem bánja, sőt boldogan aláírnánk, ha május végén vagy június elején lenne még egy ilyen időszak.

Kobrehel Ervin elmondta, most a böjti szelekre várnak, amelyek kiszárítják a talaj felszínét, és folytatódhat a munka. Kiemelte, erre talán a repcetermesztőknek lenne a legnagyobb szükségük, hogy mihamarabb a földekre mehessenek minimális kitaposás mellett, hiszen a fénybogár már megjelent a növényeken. Mivel igen nagy területen ültettek repcét, sok az egybefüggő parcella, nagy a veszélye annak, hogy gyorsan elterjedhet. Ezt mielőbb kezelni kell, még a virágba borulás előtt, hogy a méheket ne veszélyeztessék vegyszerrel. Hozzátette, a sörárpa esetében a gombásodás jelenthet nagy problémát, erre már a mezőgazdasági szakszolgálat is felhívta a figyelmet. Elmagyarázta, az idő felmelegedésével megindul a kipárolgás, ami nagyon jó környezetet teremt a gombák terjedésének.

– Az őszi vetések közül a búza dominál, ez a bevetett területek mintegy 60 százalékát jelenti. Ezt követi a sörárpa, ami a tavalyi jó árának köszönhetően nagyon sok gazdánál a vetésforgóba került. Itt szeretném megjegyezni, hogy a megnövekedett termelés azt is jelentheti, hogy az átvevők majd jobban válogathatnak a kínálatból, és szigorúbban vehetik az előírásokat is, hiszen a sörárpa esetében a mag fehérjetartalma nem lehet 12 százalék fölött, az ugyanis már takarmánynak minősül. A harmadik helyen a repce áll, ez a bevetett termőföldek kb. 15 százalékát teszi ki – mutatott rá a szakember. Arra a kérdésre, hogy esetleg idén is korán kell-e majd aratni, azt mondta, ezt nem lehet előre megjósolni, de a május végi, június eleji csapadék nagyon jól jönne a búzának. Akár 20 százalékos terméknövekedést is hozhat a jókor jött eső.