– A Mlađan Dinkićtyel folytatott megbeszélések eredményeként sikerült elérni azt, hogy a csődbe ment szövetkezetek állami tulajdonban levő termőföldjét, mintegy 10 ezer hektárt, nem lehet eladni, további tárgyalások témája csupán ezeknek a birtokoknak a vagyona lehet. Felhívjuk továbbá az agrárminiszter figyelmét, hogy halassza el az agrártámogatásokról szóló törvény meghozatalát mindaddig, amíg nem mondanak róla véleményt mindazok, akik érdekeltek – hangoztatta Ješić. Hozzáfűzte, a jövő évi agrárköltségvetés 41 milliárd dinár lesz.
Miroslav Kiš, a vajdasági Mezőgazdasági Termelők Társulásának (Asociacija Poljoprivrednika) a képviselője hangsúlyozta, a körvonalazódó agrártámogatásokról szóló törvénytervezet átláthatatlan, és nem jó, ha a nyilvános vita folyamán nem kérik ki a termelők véleményét róla. Kiš meggyőződését fejezte ki, hogy a mezőgazdaságnak jövőre még kevesebb pénz fog jutni, mint az idén.
Miroslav Grubanov 25 dél-bánáti gazdaszervezet nevében elmondta: a mintegy 400 ezer hektár állami tulajdonba lévő termőföldből a vagyon-visszaszármaztatás tárgya mintegy 300 000 hektár. A fennmaradt 100 000 hektárt a visszaszármaztatás után a szerb parasztoknak kellene eladni, pontosabban lehetőséget kellene teremteni arra, hogy megvásárolhassák ezt a földet, családonként 20 hektárt, azzal, hogy az állam hosszú lejáratú, húszéves futamidejű kölcsönt hagyna számukra jóvá. Grubanov szerint is az agrártámogatásokról szóló törvény tervezete nem nyújt előrelátható kiszámítható, érthető módon képet a támogatások alakulásáról. És biztonságot sem kínál a termelőknek abból a szempontból, hogy mennyi pénzt fognak kapni, hisz benne olyan rendelkezés áll, hogy a mezőgazdasági miniszternek diszkréciós joga lesz dönteni arról, hogy mire mennyit utal majd ki az agrárium pénzéből.
Vojislav Malešev, a 100 P plus nevében elmondta, a nagygazdák arra vártak, hogy Ivana Dulić-Marković egykori agárminiszter ígéretének megfelelően állami tulajdonban lévő termőföldhöz jutnak. Számítottak erre a földre, ezért gépeket vásároltak, eladósodtak. Malešev beszélt arról is, hogy hogyan lehet kijátszani az előírásokat: az állami tulajdonban levő termőföld státuszát társadalmivá változtatják, majd ezután magántulajdonba kerül át, amit később csillagászati áron értékesítenek.
Elhangzott az is, hogy az állami tulajdonban levő birtokok egy részét továbbra is ingyen használják erre nem jogosult személyek, így például a sziváci birtok 2000 hektárját is.
A Magyar Szó újságírójának a kérdésére, hogy miért nem hívták meg a sajtótájékoztatóra a vagyon-visszaszármaztatási érdekszervezeteket, is a tartományi mezőgazdasági titkár kitérő választ adott.
