2024. július 16., kedd

Sokba kerül a vámpecsétbotrány

Szerbia gazdasága az idén 250 millió dollárnál is nagyobb kárt szenved a koszovói embargó miatt
Egyre többet cikkezik a sajtó arról, tulajdonképpen mennyibe is kerül Szerbiának a koszovói kormánnyal vívott vámpecsét botránya. Az erkölcsi veszteségeken túl, súlyos anyagi hátránnyal, gazdasági csapással is számolnia kell Szerbiának, ha hamarosan nem találnak megoldást. Már most kiszámították, az év végéig az itteni vállalatoknak a koszovói exportból származó vesztesége meghaladja majd a 250 millió dollárt, nem beszélve a mezőgazdasági termékekről, melyek egyik jelentős befogadóországa épp az egykori déli tartomány volt.

Ahogy zárulnak a szerbiai kiviteli folyosók, azzal párhuzamosan nyílik a lehetőség a szomszédos országok számára. A koszovói kormánynak a szerbiai termékekre kirótt embargója a horvát, a macedón és a montenegrói cégeknek kedvez. A kár hatalmas, figyelmeztetnek a szerbiai szakemberek, ugyanis eddig, a koszovói üzletekben minden második termék Szerbiából származott. Tavaly, Szerbia 395 millió dollár értékű árucsere-forgalmat valósított meg Koszovóval. Pontosabban, 395 millió dollár értékben szállított termékeket, és mindössze 4 millió dollár értékében importált. Az idei év első feléig szinte akadálytalanul zajlott a kereskedelem, az árucsere-forgalom elérte a 200 millió dollárt. Ha a politika nem szól közbe, és nem vetnek gátat a szerbiai termékek behozatalának, az év végéig akár 400 millió dollárt is profitálhatott volna az ország.
Lélektani hatása is lesz a dolognak, mondják a szakemberek. A szerbiai áru évtizedek óta kisebb-nagyobb megszakításokkal jelen van a koszovói piacon, az ottaniak megszokták már ezeket a termékeket. A Jaffa és a Plazma keksz nélkülözhetetlen minden családban, akárcsak a Smoki. Ha ezek nem lesznek kaphatók, egy idő múlva a koszovói lakosság más országok csemegéit vásárolja majd, és azután már a visszatérés sokkalta nehezebb lesz.
A Szerb Gazadsági Kamara illetékesei már számolgatnak. Kimutatást készítettek, hogy a magyarkanizsai Potisje, a milanovaci Takovo Swisslion, továbbá a Henkel Merima, a Holcim építőanyaggyár lesznek a legnagyobb vesztes kiszállító cégek. A koszovói alapanyagokból termelő vállalatok, mint a šabaci Farmakon és a Rudnap is hasonló sorsra jut.
A požarevaci Bambi édességipari vállalat napi vesztesége 10 000 euróban mérhető, éves szinten pedig, könnyű kiszámolni, a végösszeg elérheti a hárommillió eurót is. Hasonló sors vár több száz szerbiai cégre, amelyek üzletelését megviseli a koszovói embargó. Ekkora kereskedelmi zárlatot, az egészséges gazdasággal bíró országok is megéreznének, nem csupán a világválsággal is sújtott szerbiai termelés. Ha mihamarabb nem rendeződik a kérdés, megismétlődhet, amit már egyszer átélt az ország, mégpedig a nehezen felejthető kilencvenes évek. A folytonosság megszakítása, és ekkora törések után, ha visszaáll a kereskedelem, a régi színvonal elérése aligha lesz lehetséges, figyelmeztetnek a gazdasági elemzők.