Vajdaság gazdasági palettáján Temerinnek sem volt oka a szégyenkezésre a múlt század utolsó negyedében. Ám azóta sok víz lefolyt a település melletti Jegricskán, az egykori vállalatóriások privatizációja itt is megtörtént, úgyhogy ebben a községben mára szinte kizárólag a magánszféráé a főszerep. A mintegy 30 000 lelket számláló község összlakosságának több mint egyötöde bejegyzett foglalkoztatott, és amivel szívesen dicsekednek, döntő többségük a termelésben tevékenykedik. A jelenlegi helyzetről – fél szemmel a jövőbe kacsintva – Mira Rodićot, Temerin község tanácsának gazdasági felelősét kérdeztük.
– Temerin gazdaságának húzóereje a mezőgazdaság mellett a fémipar, az élelmiszeripar, de érdemes megemlíteni a bútorgyártást is. Az élelmiszeripar nyersanyaga helyben megterem, és ebben az ágazatban rejlenek jelenleg is, de a jövőbe nézve is a legjelentősebb fejlesztési lehetőségnek. A helyi gazdaság túlnőtte önellátó voltát, ugyanis egy ideje már széles piacra termel. A mögöttünk levő évtizedben a községben megtörtént a tulajdoncsere is, valamennyi állami vállalatot privatizáltak, ám ez a község gazdaságának tulajdonjogi szerkezetén nem sokban változtatott, mert Temerinben immár 20-30 éve a magánvállalkozáson a hangsúly. Az önálló vállalkozások száma meghaladja a kilencszázat, és ezenfelül 272 gazdasági társulás van a gazdaságban. A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat adatai szerint a községben 6747 foglalkoztatottat tartanak nyilván. Ami talán más községtől megkülönbözteti Temerint az, hogy 5323 személy a gazdaságban tevékenykedik, és a közszféra mindössze 1014 személyt foglalkoztat. Ezek a számadatok egyértelműen bizonyítják, hogy világválság ide, világválság oda, Temerinben a gazdaság még mindig állja a sarat. A mintegy 30 000 lelket számláló község munkaképes lakosának száma nem ismert, csupán a munkaközvetítőn bejegyzett adatok állnak rendelkezésre. Eszerint 2811 a bejegyzett munkanélküli, de sajnos csupán egy hónap leforgása alatt 143-mal lettek többen.
A községi vezetőségnek is érdeke, hogy területén jól gazdálkodó, egészséges cégek működjenek. Miben tudják segíteni tevékenységüket, milyen elvek szerint működik a községi vezetés?
– Akárcsak országszerte, a temerini gazdaságot is súlyos adók, illetékek, járulékok terhelik, ám egy-egy község javát az szolgálja, ha erős, életképes vállalkozások vannak a területén, amelyek a maguk lábán megállnak. A községvezetés arra az álláspontra helyezkedett, hogy inkább csökkentik a gazdaságnak az önkormányzat iránti kötelezettségeit, minthogy az tevékenységének felszámolására, vagy foglalkoztatottjainak elbocsátására kényszerüljön. Igaz, léteznek bizonyos állami, tartományi, községi támogatások a jelenleg is működő, kivitelre összpontosító vállalatok számára, de a rá háruló terheket Temerin község önerőből nem tudja megoldani, egyedül a vállalatok község iránti kötelezettségeit csökkentheti. Egyéb serkentő beavatkozásokra nem is gondolhat, mert a községi költségvetés túl kicsi ahhoz. Nem kell hozzá bonyolult számítás, ez több haszonnal jár a község szempontjából, mintha magas járulékokat szednének be.
Másrészt, ezekben a világválsággal is terhelt időkben jobb, ha a községi vezetőség a jelenlegi kapacitások megőrzésén és azoknak fenntartásán tevékenykedik. Úgy látjuk, kifizetődőbb a jelenlegi kapacitásokat, a jelenlegi foglalkoztatottakat megőrizni, mint új létesítményeket építeni, azokat tartalommal megtölteni, és újakat kiképezni és foglalkoztatni. Kevesebb beruházással is jár.
Egy önkormányzat sem tud annyi neki járó járulékról és egyéb juttatásról lemondani, hogy a bejegyzett, adózott gazdasággal párhuzamosan ne bontogassa szárnyait a szürkegazdaság is.
– Sajnos, nem titok senki előtt sem, hogy a szürkegazdaság jelen van társadalmunk minden pórusában, így a temerini községet sem kerülheti el. Azonban az önkormányzati vezetőknek ügyelniük kell arra, ha már olyan vállalatok működnek területén, melyek a külföldi piacra is termelnek, helybelieket alkalmaznak, és ráadásul a községnek is jövedelmet hoznak, ezeket a község erejéből telhetően védelmezni kell. Ezek azok az anyagi források, amelyek az egész közösséget a jobb élet, és a község sikeresebb működése felé vezetik. A szürkegazdaságról már ez nem mondható el, azonban az önkormányzat jóformán harcolni sem tud ellene, mert az efféle tevékenység az állami felügyelőség hatáskörébe tartozik. A témakör tekintetében Szerbia jó törvényekkel és egyéb rendeletekkel rendelkezik, de meglátásom szerint baj van az alkalmazásukkal. Ez is az egyik oka annak, hogy a szürkegazdaság ekkora erőre kapott.
Egy-egy községi vezetés jövőbe vetett hite nem merülhet ki abban, hogy csupán a gazdaság meglévő állapotát védelmezi, hanem újításokra, friss tőke bevonására is szüksége van. Melyek azok az intézkedések, amelyekkel a hazai, és netán a külföldi beruházókat ide tudja csalogatni, és konkrétan mit kínálhat fel Temerin?
Temerin község jövőbeli fejlesztésének egyik pillére az ipari zónák megnyitása. Az egyik, a Járek felőli, ilyen jellegű ipari zóna felszerelése már folyamatban van, de még tart a dokumentáció beszerzése. Abba a nehézségbe ütköztünk, hogy a község tulajdonában nem volt szabad építkezési telek, az ipari zónára kijelölt hely szinte mind magántulajdonban levő parcella. Ezek felvásárlása tart, és a dolog elhúzódott a telkek tulajdonjogi kérdéseinek rendezése miatt. A szóban forgó ipari zónában már voltak magáncégek, amelyek saját szükségleteikre régebben felvásárolták a telkeket, az önkormányzat ezúttal a területrendezéssel és infrastruktúrájának kiépítésével foglalkozik. Ha ez hamarosan befejeződne, és ha legalább öt új vállalkozó helyezné ki üzemét az ipari zónába, és mindegyik 10-15 munkást foglalkoztatna, Temerin község szempontjából már ez is nagy előrelépést jelentene.
Temerin fejlesztési terve még egy-két ipari zóna kiépítését irányozta elő, teljes közművesítéssel, amely újabb vállalkozók befogadására lenne képes.
