Az Oroszországból származó földgáz tranzitjára kivetett adóról szóló bolgár döntés ellenséges lépés Magyarországgal és Szerbiával szemben – olvasható a magyar és a szerb kormány közös nyilatkozatában, amelyet a Szerb Köztársaság Kormányának és Magyarország Kormányának honlapján tettek közzé.
A Siniša Mali szerb kormányalelnök, valamint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter aláírásával megjelent nyilatkozat szerint Bulgária új intézkedése veszélyezteti Magyarország és Szerbia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Unió nem alkalmaz szankciókat az Oroszországból induló földgázszállításokkal szemben, ezért a bolgár miniszterelnök erre vonatkozó érvelése teljességgel helytelen – írták. A döntés ellentétes az európai szolidaritással is, hiszen egy EU-tagállam és egy tagjelölt ország energiabiztonságát veszélyezteti. Magyarország és Szerbia összehangolja fellépését és nem hagyja megválaszolatlanul ezt az ellenséges bolgár döntést – olvasható a közös nyilatkozatban.
A bolgár parlament által szeptember 28-án elfogadott törvény szerint, amely október 13-án lépett hatályba, az Oroszországból Bugáriába érkező, illetve a területén keresztül más országokba továbbított földgázt megawattóránként 20 levás energia-hozzájárulással sújtják. Vojislav Vuletić, a szerbiai gázegyesület közgyűlésének elnöke tegnap a Beta hírügynökségnek kijelentette, a bolgár határozat Szerbiára nem érvényes, mert a Srbijagas az orosz Gazprommal kötött szerződést a földgázszállításról.
„A tranzitdíjat nem egy ország határozza meg, ez nemzetközi szabályozású ár, amely 1000 köbméterre és 100 kilométerre szól”. A bulgáriai döntés szerint 1000 köbméterre 10,76 dolláros illetéket számolnak fel, amivel az ország 1,2 milliárd eurós bevételre tenne szert, így csupán egy év alatt le tudnák fedni a gázvezeték-építés költségeit. Ugyanakkor Szerbiában 20 százalékkal is emelkedhet a gáz ára, hiszen november 1-jére már egyébként is betervezték a 10 százalékos áremelést. „Minket nem érdekel, miről dönt a bolgár parlament, Szerbia kötelezettsége annyi, hogy kifizesse az oroszokkal szerződésbe foglalt összeget, és hogy a határon fogadja az érkező földgázt” – mondta Vuletić. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban tervezték a Déli Áramlat gázvezetéket, melynek Dél- és Közép-Európát kellett volna ellátnia orosz gázzal, ám „a bolgárok aláaknázták a projektumot, mert valaki erre utasította őket. Most ezt megismételték”.
Miloš Zdravković energetikai szakértő szerint a tranzitdíj növelését a fogyasztóknak kellene megfizetniük, mert az állami ártámogatás „a tudományos fantasztikummal lenne egyenlő. A szerbiai költségvetésben nincs erre pénz, és a Srbijagas is a kifizetődőség határán mozog, mert a gáz ára korlátozva van. A bolgár tranzitdíj miatti áremelés nemcsak a távfűtő műveket sújtaná, hanem nagymértékben az ipari felhasználókat is”. A Bányászati és Energiaügyi Minisztériumban – a Danas portál közlése szerint – azt nyilatkozták, hogy a témáról tárgyalnak mind Magyarország, mind Bulgária illetékeseivel, de a kormányzat minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ne a polgárok igyák meg a levét a szomszédos ország döntésének.
